Mindenek előtt elnézést kérek, hogy Linuxhoz kötődő felhasználóként beleszólok a témába. Köszönöm a segítőkészségeteket azok nevében, akik használják és kedvelik a szabad szoftvereket, de még ahhoz sincs önbizalmuk, hogy kipróbáljanak egy olyan kész, részletes "receptet", mint pl. ami megoldaná egy több funkciós nyomtató, szkenner háziasítását Ubuntuhoz.
Hallottam olyan emberről, aki mozgásképtelen, távmunkát vállalna, de megretten, amikor kiderül, hogy ahhoz számítógép kellene. Mert ez "csak a gazdagoknak való". Ismerőse számítógépes ismereteket oktat, de nem ajánl neki felújított P4-et szabad szoftverekkel, mert az szerinte múzeumi darab, hiszen a most kapható Windows csak döcög rajta. A Linuxról rémségeket hallott, nem ajánlja, a pozitív véleményeket is elfogultságnak tartja.
Találkoztam nyugdíjassal, akit 2007. elején rábeszéltek egy 150 ezer forintos számítógépre, mert "az a jó". Az árban csak a Windows volt. Minden más MS szoftvert a szomszédjával közösen szerzett be, aki vállalkozó, elköltségelhette, a jogtisztasággal pedig nem foglalkoztak.
Nemrég egy civil szervezet tagjával beszéltem. Pályázaton nyertek számítógépet szabad szoftverekkel. Egy lelket sem találtak, aki a legelemibb felhasználói ismereteket átadta volna nekik. Hozzáértés hiányában "lopott" MS szoftvereket tetettek a gépre, mert azokhoz találtak hozzáértő segítséget.
Jómagam az elmúlt kb. 10 évben kaptam már grátisz helyszíni segítséget a linuxos problémák megoldásához, de egy idő után kényelmetlenné vált, hogy potyázónak éreztem magam. Linuxhoz értő lakossági számítógépszervizest pedig csak ritkán és akkor is átmenetileg találok. Egy idő után ugyanis mindannyian jobban fizető vállalati munkákhoz jutottak. Legutóbb egy - alapvetően windowsos - szervizes hét óra hosszat kísérletezett nálunk két linuxos probléma megoldásával. Másfél órát számolt fel, de csak az egyik témával boldogult. Nem tudom, jön-e még egyszer.
Alapvető problémának tartom, hogy az oktatásban és a lakossági szervizekben "fehér folt" a szabad szoftverek világa, a linuxban jártas, gyakorlott szakembereknek nem üzlet a lakossági szféra ellátása, az államigazgatás, a politikusok és az informatikai szakmai szervezetek pedig kizárólag üzleti érdekcsoportok harcának tekintik a licencdíjas és/vagy licencdíj-mentes szoftverek problematikáját.
A Ti önzetlen kezdeményezésetek olyan jól jöhet a rászorulóknak, mint a sivatagi vándornak egy kulacs víz. Csak az a baj, hogy túl sokan szorulnak erre. 4-5 millióan vannak, akik nem ismerik, nem használják a számítógépet és az internetet, holott legalább 2-3 milliónak több-kevesebb esélyt adhatna ez a hátrányos helyzetből, szegénységből való kiemelkedésre. Ilyen szemléletű megoldásokról ad hírt a Digitális Szolidaritási Hálózat (http://telefalu.hu/digszol) Teleházak, civil szervezetek, önkormányzatok találhatnak hasznosítható tippeket a katalógusukban. Érdemes megismerni, bár - sajnos - csak Windows-zal kompatibilis digitális könyvként adták közre.
Felvetettem a DSZH katalógusában, hogy a családok digitális esélyegyenlősége érdekében lépjenek fel a szabad szoftverek "esélyegyenlősége" mellett az oktatásban, a civil életben és a lakossági számítógépszervizekben. Talán több eredmény várható ettől, ha egy hóbortos felhasználón kívül egy - vagy több - linuxos közösség is részt vesz a megoldások körének bővítésében.