Számtech fórumon bukkantam rá: "Igazából még emelgethetik a magok számát, de remélem 2011-2012 körül előjönnek majd a 64bitről-128bites procikra átállással, és akkor remélhetőleg a GHz-ekkel is vissza tudnak venni." Nosza írtam is neki: "nem fognak átállni 64bitről egy jó darabig... 128bitre való átállás szükségtelen Memóriacímzés miatt van ez a 32 és 64bites mizéria 32bit az 4GB memóriát tud címezni(alaplapi memória RAM VRAM Catche stb) 64bit az 17179869184 GB memóriát képes megcímezni(16PB-nyi memória ami(Petabyte) a közeljövőben... hmmm nem fog bekövetkezni hogy vki ilyen memóriát vegyen a gépébe) szal amíg nem lesznek a látótávolságban a 16PB méretű memók addig nem lesz 128bites szutyok 128bit (amibe bele sem merek gondolni) az 256 TaB(terotta byte memória megcímzése azaz 10 a 36. hatványon) ez pedig végképp szügségtelen 32 bit--> 32db egyesből és nullából álló címet készít így jelöli meg pontosan a memóriában azt a helyet ahova egy adat kerülni fog vagy ahonnan kikerül meg ilyesmi 1-2 év alatt duplázódik a teljesítmény... ha most vesszük azt hogy 32 GB a max memó és ez évente duplázódik(mármint a teljesítménye) ami igencsak valószínűtlen: mert ha idén 32GBnak vesszük a csúcsot és ez évente duplázódik akkor 286,5 millió év múlva(pontosan 268 435 456 év)tudjuk a 64 bitet 100%osan kihasználni ami után lesz csak szükséges 128bitre áttérni" Kíváncsi vagyok hogy jól számoltam-e. Egyéb építő ill bontó kritikát várom szivesen

És mi a véleményetek arról hogy pl. nem egyből duplázódni fog, tehát nem 64-128-ra hanem megint hozzáadódik 32 tehát 64+32 = 96

Bár nem számoltam utánad, de szerintem igaz dolgokat írtál le. A 128 bit teljesen felesleges, pontosan az általad említett okok miatt. Egyébként érdekes tényleg. Köszi :) Üdv, Gergő

Még sok alkalmazásnak nincs is rendes 64bites verziója. Akkor meg mit akar 128bittel? :D

@"Backxide"#p19580096 nem a 2 egész számú hatványa, tehát szerintem ez nem működik.

@"lacirta"#p195807Nem is beszélve a pontosság növelhetőségéről.

128bites processzorok és elképesztő számok

berciXcore

jezsoadamHype.

Saboteur777

Backxide96 nem a 2 egész számú hatványa, tehát szerintem ez nem működik.

Sziráki Tamás

annyira nem agyament, az ZFS már most is 128 bites fájlrendszer. meg az m$-ről volt szó valamelyik hírportálon, hogy a win9 (azaz a kettővel későbbi win) már esetleg 128 bites lesz. nyilván nem az a hajtóerő, hogy elfogyna a memóriacímzés, a 64 bit is jóval régebben van annál, minthogy ez problémaként jelentkezett.

decoati

2032: 512 bites x86 architektúra 40GHz-en, de a Windows17(tm) ki is használja. :) Valahol azt olvastam hogy pont ez az elavult, megkövült architektúra a fejlődés legnagyobb gátja. Nem véletlen az IA64. Mennyin is mennek az Itanium procik? 1.6GHz-en?

lacirta

A nagyobb bitszam nem csak a memoria maximalis meretere van kihatassal amugy, hanem ezzel egyutt a processzorban levo regiszterek is nagyobbak, szelesebbek lesznek. Ezaltal 1 muvelettel nem 4 vagy 8, hanem 16 byte-nyi informacio valtozik. Pl. 64 bites procival 2x2 QWORD osszeadasa ugye 2 muvelet. 128 biten ez 1 muvelet. De ez persze csak elmelet, az ilyenfajta optimalizaciotol meg a 64 bites programok is messze vannak. Bocs a kockulos szovegert...

jthunter

lacirtaNem is beszélve a pontosság növelhetőségéről.

Backxide

Mac Pro 32 GB ram-os a legjobb féle, és otthoni felhasználásról beszélek...

decoati

jthunterAkkor bele kell olvasni az FPU képességeibe, már a legelső Pentiumban 80 bitesek az adatregiszterek, 3 lépcsőben állítható műveleti ponossággal (ami kihat a sebességre, és ha leginkább integerekkel dolgozol, simán visszavehető). Igaz, pl. a long integer 64bites, így ezt valójában 3 órajel alatt olvasta be, de a pipelining miatt ez ált. csak 1-nek látszik. Hogy most hol tartunk nem tudom, de van nekünk mostmár MMX, MMX2, SSE, SSE2, 3Dnow utasításkészletünk, a megnövelt pipelline-ről, és (naná) a HT-ról meg a több magról még nem is beszéltünk. Tehát szerintem a 128 bit ebből a szempontból is fölösleges.

jthunter

decoatiKöszönöm a hozzászólást, bár néminemű rálátásom van a dolgokra. (talán :) ) _Szerintem_ (is) egyelőre csak bullshit ez a 128bit, valami marketingfogás lehet, vagy csak valaki okosnak érezte magát valamelyik újságnál/hírportálnál/fórumon/etc. Persze attól még lehet, hogy valami labor mélyén létezik ilyen chip, de az "ott is fog maradni" még 10-15 évig. Tekintve, közel 30 éve léteznek 32bites processzorok, és még mindig nincs égető szükség a váltásra. Valószínű, túl sok újdonságot/változást/gyorsulást amúgy sem hozna, (ha egyáltalán hozna,) ahhoz képest, mint amennyi vesződséget okozna. (ár/érték/bonyolultság stb.) Nem beszélve arról, hogy 64-bitre még jelen pillanatban sem állt át mindenki pont ezért (szoftvergyártó, felhasználó), pedig azért pár éve ismert technológia. Ahol szükséges (lenne) az n bit előnye, ott gondolom nyilván megoldják valahogy. (mint említetted az FPU-t, de pl. a szegmentálás is) [off] Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy mikor/hogyan fogják elérni az x86 kompatibilitás tarthatatlanságát (sebesség, bonyolultság, tákolás). Illetve mikor élünk meg egy komolyabb architektúra váltást, ami mondjuk mindenkit érintene (tehát nem az, hogy te otthon pl sparcot használsz holnaptól, hanem a többség is:) ), ha egyáltalán... Ha nem lett volna/lenne microsoft és intel (no offense), lehet nem itt tartanánk. Érdekes világ lenne. Vajon milyen gépről írnánk? Bocs az off-ért, kicsit elkalandoztam... Nyugodtan szóljatok, ha nagy hülyeséget írtam. :) [/off]

gömbi

Szerintem a végén elszámoltad... 32GB a max memó (2^{35}), akkor ha évente duplázódik, akkor a 64 bites rendszert (2^{64})-t pontosan 29 év múlva érjük el...

cc

jthuntermotorolás apple-ről :D

decoati

jthunterNem kételkedem a rálátásodban, nem akartalak megsérteni. :) ha már off: Nekem az a furcsa hogy aki valaha kicsit komolyabban foglalkozott asm programozással, az tudja hogy nagyon nem mindegy a kód felépítése. pl. hogy a pipeline ki van-e használva, vagy hogy a hibás struktúra miatt a cache-t állandóan ki kell-e dobálni, mennyire párhuzamosítható a feladat, stb. Ezek az "apróságok" semmit nem változtatnak a kód működőképességén, hatásfok szempontjából viszont óriási lehet a különbség. Nem véletlenül vannak más-más architektúráknál más-más programozási irányelvek. Mondhatnánk: oké, erre van a fordító, megadom neki az architektúrát, oszt' az majd tudja. De tényleg tudja-e? Továbbá: A letöltött csomagok általában i386-nak vannak fordítva, de ezek hol használják az MMX, SSE, stb. utasításkészlet nyújtotta hatalmas előnyöket? Sehol, pedig pl. a gcc-nek meg lehet mondani hogy milyen procira fordítsa, ő tudja az utasításkészletét, és annak megfelelően fordít. Kíváncsi lennék egy ilyen szempontból "gépreszabott" rendszer vs. i386 teljesítménybeli összehasonlítására, tehát hogy mennyi plusz teljesítményt lehet kiszedni ugynabból a vasból. 128 bit nélkül. :)

body007

ccén motorolás amigáról :P

jthunter

decoati[off] Persze, nem vagyok sértődékeny, ismerem/elfogadom hiányosságaim. :) Na, igen, a 386 óta történt egy s más. Érdekes lehet egy i386 vs i686 vagy valami hasonló teszt. Bár gondolom csak 1-2 helyen jönne ki számottevő/érezhető eltérés, nameg az, hogy valamit 686-ra fordítok 386 helyett az != azzal, hogy optimális a kód a processzor számára. "Just for fun": Van 1-2 asm-ben íródott operációs rendszer, múltkor játszadoztam velük kicsit. Persze nem teljes értékű "desktop" rendszerekről van szó, viszont a "vas" képességeit szépen demonstrálja. 1 másodperces bootidő, villámgyors reagálás. Persze nyilván mérhetetlenül sok időt vesz igénybe egy ilyen rendszer fejlesztése, karbantartása. [/off]

richi105

Nem is értem minek a 128bit szerintem hagyjuk is ki egyből nagyra törni 256bit vagy akkor 512bit. De viccet félretéve nem értem némelyik embert még azt se tudjuk kihasználni amink van itt a 64bit-re gondolok. De úgy vélem a Microsoft megint kitalál valami nagy dolgot az embereknek 128bit mekkora vakítás már ez. Ugye 64kB mindenre elég aha persze most meg 128bit-es rendszer, de nem a marketingjükbe van a hiba.

sulfur

richi105Hát, nagyjából végigolvastam a hozzászólásokat. Nem a kapacitás duplázódásról akarok irni. Az a törvényszerűség (nem jut eszembe a bácsi neve, akiről elnevezték) ha jól rémlik, másfél évente dupláz. Amúgy Shannon tétel. Most ugrott be. Negyven felé már kopnak a kerekek. Na szóval. 11 vagy 12 éve történt a Kandón. Csoport társaim a szgépekről beszéltek. Én akkortájt cak a melóhelyen használtam, úgyhogy sok hozzászólni valóm nem volt. Na, akkortájt kezdték el nyomatni a 32-bites hangkártyákat. a csop társak azon filóztak, hogy a 16 bites zenéhez ( audio cd szabvány) minek 32 bit? Csak azért, hogy a felső 16 bit csupa 0-ból álljon? Akkor lettek a PCI-os hangkártyák. Ma meg már nem is emlékszünk a régi fekete csatis ISA-ra. Lassan már a barna AGP is a múlté. (nekem még ilyen van) Szóval a technika megállithatatlan. Növekszik az órajel, növekszik a bit szám. Hogy mikor melyik? Amikor amelyik. Előbb-utóbb úgyis lesz 128 bit. Aztán 256, majd 512. Hacsak ki nem találnak valami egészen más technikát. Mint pl a 3 illetve több állapotú tranyók. Vagy kvantum proci. Vagy mittudomén.

PhazeC

body007+1

mrdozer

sulfurElsőként egy kis kiegészítés: Moore-törvénynek nevezzük azt a tapasztalati megfigyelést a technológiai fejlődésben, mely szerint az integrált áramkörök összetettsége – a legalacsonyabb árú ilyen komponenst figyelembe véve – körülbelül 18 hónaponként megduplázódik. A témához: Ezen már mi is sokat vitatkoztunk a baráti körünkben (sok a kocka), igazából mindig ugyanoda jutunk, az újabb és újabb technológiai megoldások jóval azelőtt bevezetésre kerülnek mielőtt arra az "átlag" usernek szüksége lenne, és ez azért van mert nem az átlag user befolyásolja az technológia irányát hanem maga az ipar (nem is beszélve a hadi iparról). Az ipar érdeke a folytatólag és folyamatos fejlődés melynek ütemét és irányát teljes mértékben ellenőrzés alatt tartják. Persze részben valós felmerülő igényre vagy szükségletre is reagál az ipar de ma már nem ez a fő vonal.

mrdozer

mrdozerHa már szó volt róla tegyük ezt is tisztába: Shannon tétele A digitalizálás során alkalmazott diszkrét elemű felbontás pontatlansága a modemek számára zajként jelentkezik. Shannon tétele egyértelmű összefüggést ad a vonalon lévő jel/zaj viszony és a vonalon elérhető maximális adatátviteli sebesség között. A gyakorlati értékeket behelyettesítve 34822 bit/s sebességet kapunk határértékként. Ez a sebesség a kapcsolt vonali modemek maximális sebessége, ha az összeköttetés két végpontja a telefonvonali hálózat egy-egy végpontján található. Bővebben itt.

sulfur

mrdozerBocs! Igazad van. Ezt a két öreget is mindig összekeverem. Attila

lacirta

mrdozerEn meg ugy tanultam, hogy ugy szol Shannon "digitalizalos" tetele, hogy ha egy analog jel spektrumaban a maximalis frekvencia f, akkor azt legalabb 2*f frekvenciaval kell mintavetelezni, hogy ne legyen atlapolodas, vagyis informacio vesztes a digitalizalt adatfolyamban. Pl. CD minoseg eleresenel kb. 50-22kHz-ig tart a hangfrekis tartomany, ezert kb. 44.1 Khz-el mintavetelezzuk ami a duplaja.

Következő oldal »