Pontosan nem tudom mióta lehet újra folytatni a saját blogokat, de most, hogy észrevettem folytatnám is, mert kicsit kezd túl hosszúra nyúlni ennek a csipetnyi résznek az ismertetése. Ez a rész azokat a válaszokat tartalmazza, amelyek a megkérdezettek a szabad szoftver mozgalmat boncolgató kérdésekre születtek. Íme:
3.4. A szabad szoftver mozgalommal kapcsolatos attitűdök
A szabad szoftver mozgalommal kapcsolatos attitűdök elemzése a kutatás
elemzésének utolsó pontja. Bemutatását egyrészt a konkrétan a nyílt innovációval
kapcsolatos véleményekkel fogom tenni, de rendelkezésre állnak további válaszok is,
melyek inkább a két operációs rendszerre, illetve a nyílt forráskódú programokra
vonatkoznak. A Linux felhasználókat kértem meg, hogy fejtsék ki véleményüket a
mozgalommal kapcsolatban, hiszen náluk evidencia ennek ismerete, míg a Windows
felhasználókkal külön kérdéssel mértem az ismertséget.
A 25 válaszadóból mindössze három választ nem tudok figyelembe venni, de a többi
válasz bőséges, és konkrét véleményt fogalmaz meg a mozgalomról. Gyakoriak voltak az
enyhén teátrális megfogalmazások („tiszteletre méltó”, „fantasztikus...”, „végtelen
fantázia”), melyek a mozgalmat és annak céljait kicsit miszticizálják, és úgy tüntetik fel,
mint nemes, követendő tevékenységet. Nagy hangsúlyt kap a válaszok között a közösség
jelensége, a valahova tartozás és kölcsönös bizalom fogalmai. Ez érthető, hiszen a
közösség oldaláról szemlélve elsősorban annak kiválóságát szeretnék hangsúlyozni a
válaszokban. A nemes cél szintén gyakran előkerül a szabad szoftver mozgalommal
kapcsolatban, melyet egy eszme vezérel. Véleményem szerint a mozgalom sikerét és
fenntarthatóságát annak is köszönheti, hogy vannak ikonikus alakjai, valódi emberek, akik
nem kényszerből vagy hivatásból, hanem meggyőződésből álltak a mozgalom élére.
Példaként hozhatom föl a már sokszor emlegetett Richard Stallman-t, aki a mozgalom
alapítója, és Linus Torvalds-ot, aki megalkotta a Linux kernelt, még 1991-ben.
Az alulról szerveződés fontos jellegzetesség, melynek egyik következménye a
Linuxok általánosan ismert „felhasználóbarátsága”. Ez a jellemző még a Windows
felhasználók előtt sem ismeretlen, mint azt látni fogjuk a későbbiekben. A közösség tagjai
ezt annak tudják be, hogy emberek készítik ezeket embereknek nonprofit módon, ami miatt
inkább a szoftver minősége kerül a rangsor elejére. Voltak, akik szolidan csak „járható
útnak” nevezték, míg mások az „évszázad ötletének” titulálják a nyílt forráskódot, illetve a
hozzá kapcsolódó mozgalmat. Az azonban egyértelműen látható, hogy a Linux
felhasználók között maradéktalan sikernek örvend a kezdeményezés. A nagy népszerűség
ellenére a megkérdezettek mindössze 16%-a vett részt nyílt forráskódú projektben (lásd a
4. mellékletet). Ez nagy valószínűséggel a magas szintű informatikai ismeretek
szükségességével magyarázható.
A megkérdezett Windows felhasználók 57%-a ismeri a mozgalmat, mely meglepő
lehet az után, hogy néhányan nem is tudják hova kötni magát a Linuxot. A válaszadók
közül négyen arra kérdésre is válaszoltak, hogy mit tudnak róla. A Windows felhasználók
úgy tudják, hogy a szabad szoftver mozgalom keretein belül közösségi munka révén
valósulnak meg szoftverek, melyeket ingyen le lehet tölteni a törvények megsértése nélkül
(a grafikon és hozzá tartozó tábla a 4. mellékletben megtalálható). Ez a gondolatkör többé-
kevésbé helyesnek is tekinthető, persze nem véletlen, hogy az ingyenesség megmaradt a
Windows rendszert használók gondolataiban. A Windows ugyanis sosem volt ingyenes, és
ezért sok felhasználó kényszerül olyan helyzetekbe, melyeket egyébként kerülünk, hiszen
senki sem akar összetűzésbe keveredni a törvényekkel.
Az ingyenesség egy olyan tulajdonsága a szabad szoftvereknek, mely egyedülállóvá
teszi őket a kereskedelmi rendszerekkel szemben. Ennek felhasználását már korábban is
láthattuk a cégekkel kapcsolatos második fejezetben. Ott olvasható, hogy a kisebb
vállalkozások csak így tudtak megkapaszkodni a piacon, vagy egyáltalán belépni oda.
Természetesen az általam megkérdezettek véleményére is kíváncsi voltam ezzel
kapcsolatban. A Windows felhasználók 70%-a szerint teljesen természetes és jogos dolog
egy operációs rendszerért pénzt kérni. A további kommentek között persze kitérnek arra,
hogy nem mindegy, hogy mennyi pénzről van szó. Egészséges hozzáállás figyelhető meg a
körükben, hiszen számukra az operációs rendszer is csak egy „termék”, amit valakik
elkészítettek, és ezért fizetséget várnak. Egyéb okok még, hogy esetleg drága a fejlesztése,
vagy az ügyfélszolgálatot kell megfizetni, esetleg csak a kényelmet. Még mielőtt
megmutatnám a számokat, bemutatom a Linux felhasználók egy hasonló kérdésre adott
válaszait, majd az árakat együtt mutatom meg, hiszen könnyebben lehet majd
összehasonlítani a két tábor árpreferenciáit (részletes válaszok a 4. számú mellékletben
olvashatóak).
Meglepetésre a Linux felhasználók többsége (56%-a) hajlandó lenne fizetni egy Linux
rendszerért. A 25 megkérdezettből hat pedig csak feltétellel tenné ezt meg. A feltételek
rendkívül változatosak, a jótékony adakozástól kezdve a kényelem díjazásáig sok lépcső
megtalálható (a 4. mellékletben található a tábla és a grafikon). Itt fontos megjegyeznem,
hogy jelenleg is kaphatóak fizetős Linux rendszerek. Ezekért leggyakrabban azért kell
fizetni, mert olyan zárt forrású alkalmazásokat tartalmaznak, melyeket licencek védenek.
Hasonló a helyzet, mint amit a kettős licenc alapú vállalati stratégiánál is láthattunk
korábban.
Visszatérve az árra, mindkét tábort megkértem, hogy árazza be saját rendszerét, hogy
mégis mennyit lenne hajlandó maximálisan kiadni a választott operációs rendszerért. A
következő ábra mutatja be a kapott eredményeket (33. ábra).
https://dl.dropbox.com/u/11528899/abra6-33.png
Látható, hogy a Linuxokat jóval alacsonyabb árakra tették felhasználói, mint a másik
tábor. Ráadásul csak a Linuxok esetében jelenik meg az „ingyen” kategória. A kommentek
között találhatunk olyan választ is, miszerint éppen azért Linux a Linux, mert ingyen
kapható és használható, kötöttségek nélkül.
A szabad szoftver mozgalom eredményei a nyílt forráskódú szoftverek. Láttuk, hogy
milyen attitűd övezi a mozgalmat magát, és hogy ennek megfelelően hogyan áraznák be a
megkérdezettek a Windows-t és a Linuxot. Azonban arról még nem esett szó, hogy mi
alapján áraznak az egyes felhasználók. Kérdőívemben mindkét tábort megkértem, hogy
soroljon fel jellemzőket saját rendszeréről, pozitívumokat és negatívumokat egyaránt.
A Windows felhasználókat megkérdeztem, hogy milyen jellemzőkkel látnák el a
Linuxot az alapján, amit tudnak róla. A válaszokból kialakítottam egy táblázatot, mely
megmutatja, hogy az adott tulajdonság hány alkalommal került említésre a Linuxokkal
kapcsolatban. A táblázat a melléklet része, de a szemléltető grafikon itt látható (34. ábra).
https://dl.dropbox.com/u/11528899/abra7-34.png
A legnépszerűbb, vagy inkább leismertebb Linux jellemző a stabilitás, ezt követi a
vírusmentesség és a gyorsaság. Ezek azok a közhiedelmek, melyekkel általában a
Linuxokat azonosítják. Ám ebben az esetben ezek fedik a valóságot. Saját rendszerüket a
Windows felhasználók szintén a jól ismert jellemzőkkel illették. Ott három kategória szinte
ugyanannyiszor került említésre, ezek a felhasználói élmény (22%), az egyszerűség (24%)
és a bőséges szoftverkínálat (27%). Végül pedig megkérdeztem tőlük, hogy saját operációs
rendszerüknek, a Windows-nak miben kellene még fejlődnie ahhoz, hogy még jobb
rendszer lehessen. Az érdekesség az, hogy pontosan azok a tulajdonságok végeztek elöl,
amiket általában a Linux jellemzői között találunk meg, ezek voltak a stabilitás (26%), a
gyorsaság (24%) és a biztonság (18%). Az ábrák a 4. mellékletben láthatóak. Ezek után
lássuk, hogy a másik tábor milyen válaszokat adott a jellemzőket fejtegető kérdésekre.
A Linux felhasználókat nem kérdeztem a Windows-ról, hiszen valamikor régen ők is
Windows-zal kezdték, és valamilyen szinten ismerik a rendszert magát. Sokkal
fontosabbnak tartom annak bemutatását, hogy milyennek látják saját rendszerüket, és
milyen hibáit emelnék ki.
A Linux három legjobb tulajdonságát kideríteni kívánó kérdésre rengeteg jellemző
érkezett válaszként. Ezeket kategorizáltam, és egy ábrával szeretném szemlélteti a
felmerült tulajdonságokat (35. ábra).
https://dl.dropbox.com/u/11528899/abra8-35.png
Látható a fenti grafikonból, hogy itt is a Linuxra általában jellemzőnek vélt
tulajdonságok kerülnek túlsúlyba, melyek között megtalálhatjuk a „biztonságot”, a
„gyorsaságot”, a „stabilitást” vagy akár az „ingyenességet”. Szándékosan hagytam ki az
egyik vezető kategóriát, a „testreszabhatóságot”, mivel ez egy olyan ismérv, mely a
Linuxban elérhető, míg versenytársában nem. Mint az látszik is, aki ismeri a Linuxot, és
ezt a jellemzőjét, az különösen fontosnak tünteti fel. Ugyanakkor a testreszabhatóság a
szabadság egy megjelenési formája, ha szoftverekről van szó.
A kérdésre, hogy milyen téren kellene még a Linuxnak javulni, hogy jobb rendszer
legyen a Windows felhasználók válaszaitól merőben eltérő vélemények születtek. A
rangsorolásnál már látható volt, hogy a Linux felhasználók jól ismerik saját korlátaikat, és
realistán állnak hozzá lehetőségeikhez is. A Linux legfőbb problémája továbbra is a
„kompatibilitás hiánya” (61%), mely a Linux szabad szoftver jellegéből adódik. Még
megjelent a „felhasználói élmény javítása” (17%), és a „programkínálat bővítése” is
(11%). Az ábra a 4. mellékletben látható. Azonban az elmondható, hogy szabad szoftverek
általános hiányosságai a Linuxra ugyan úgy jellemzőek, és ebből erednek a fentebb
kifogásolt hátrányai is.
A mellékletek a következő linkeken érhetőek el:
https://dl.dropbox.com/u/11528899/4%20melleklet%201.png
https://dl.dropbox.com/u/11528899/4%20melleklet%202.png
https://dl.dropbox.com/u/11528899/4%20melleklet%203.png
https://dl.dropbox.com/u/11528899/4%20melleklet%204.png
https://dl.dropbox.com/u/11528899/4%20melleklet%205.png
https://dl.dropbox.com/u/11528899/4%20melleklet%206.png
https://dl.dropbox.com/u/11528899/4%20melleklet%207.png
https://dl.dropbox.com/u/11528899/4%20melleklet%208.png
https://dl.dropbox.com/u/11528899/4%20melleklet%209.png
https://dl.dropbox.com/u/11528899/4%20melleklet%2010.png
Továbbra is várom a véleményeket, ahogy eddig is. Jó olvasgatást! :)
