Hát, kedves hallgatóság (vagy inkább olvasótábor), elérkezett a vége ennek a nagyobb témának, és egyben a szakdolgozatom harmadik fejezetének. Nem hosszú részt hagytam így a végére, de szándékosan tettem, mert bár rövid, de önmagában egy egészet képvisel. A másik oka, hogy külön részt szenteltem neki az, hogy a kommentek így konkrétan ennek a rövid résznek szólnak, illetve az egész dolgozatnak egyúttal, mivel itt foglalom össze, hogy miért és miről írtam, továbbá mit szerettem volna elérni vele.
Remélem ez a rész is fog tartalmazni ugyan olyan érdekességeket, amikről érdemes gondolkodni, amikhez érdemes hozzászólni. Jó olvasgatást! :)
Konklúzió és lezárás
Dolgozatomban szerettem volna áttekintő képet adni a nyílt innováció elméletéről és gyakorlatáról is. Az első fejezetben fontosnak láttam bemutatni a hagyományos innováció és annak lehető legtöbb megjelenési formáját, hogy megfelelő kontraszt alakuljon ki a dolgozat későbbi részeivel szemben. Ezért vizsgáltam az innováció eddig bevett gyakorlatát nem csak mikro-, de makrogazdasági szinten is. Ám a hagyományos innováció fogalmának is vannak határterületei, melyeket meg is jelenítettem a dolgozatban a minél átfogóbb kép érdekében. Az innováció nemzeti szinten való kiteljesítése, illetve a diffúzió fogalma olyan területekre vezetik az eddig megszokott fejlesztési módszereket, melyek már erőteljes hasonlóságot mutatnak a nyílt innovációval, mely a dolgozat fő témája, és egyben második fejezete is volt.
A második fejezetben részleteztem a nyílt innováció elméletét és gyakorlatát, melyek között megmutatkozott az a rendkívül szoros kapcsolat, ami csak azokat a fogalmakat jellemzi, melyek még nem forrottak ki eléggé. A nyílt innováció fogalmának e jellegzetességére sokszor hívtam fel a figyelmet, és ennek volt betudható az is, hogy több esetben adtam saját definíciót egy-egy aspektushoz. Az elméleti alapok főleg egy szerző műveiből merítettek: Henry W. Chesbrough-éból, hiszen ő alkotta meg a fogalmat, és számtalan kiváló mű fűződik a nevéhez, melyek közül néhányat magam is felhasználtam a dolgozat készítéséhez. A fejezet további részében mutattam be, hogy az egyes vállalatok milyen módon tudnak profitálni a nyílt innovációból, mint fejlesztési folyamatból. Külön tárgyaltam a kicsi vállalkozásokat a nagy multinacionális vállalatoktól, hogy még jobban érzékeltethessem a megvalósítás sok lehetőségét. Továbbá fontosnak tartottam megemlíteni a közösségek elévülhetetlen szerepét abban, hogy az innováció e módja számtalan iparágban sikeresnek bizonyul. A közösségek a nyílt innováció bázisa, és sajátságos szerveződésük miatt egy külön kutatás tárgyát is képezhetnék.
Annak ellenére, hogy az első két fejezet inkább leíró jelleget kölcsönöz a dolgozatnak, fontosnak tartottam, hogy saját kutatással támasszam alá saját előrejelzésemet, mely vonatkozik a nyílt innovációra és valamennyi szabad forráskódú szoftverre. A kutatás kérdőíves megkérdezésen alapult. A kérdőíveket interneten keresztül töltettem ki a válaszadókkal. Főleg nyitott kérdésekből állítottam össze a kérdéssort, aminek az volt a célja, hogy személyes véleményeket, preferenciákat deríthessek ki. Hogy a harmadik fejezet ne váljon túlságosan zsúfolttá szétválasztottam az egyes lépcsőket, és a nagyobb egységeket külön tárgyaltam. Így külön elemeztem a mintát általában, külön vizsgáltam meg a személyes attitűdöket és végül a szabad szoftver mozgalommal kapcsolatos vélemények vizsgálatára került sor. Bár a kérdőív nem volt reprezentatív az alacsony számú minta miatt, az így szerzett kvalitatív adatok mégis nagyon jól használhatóak a mostani következtetésekhez.
A kutatási adatok egyértelműen mutatták, hogy a Windows felhasználók is pozitívan álltak hozzá a szabad szoftver mozgalomhoz, és a Linux operációs rendszerről is sok jó tulajdonságot mondtak el. Amit saját maguk rendszerében kifogásoltak, az pont a Linuxnál egy erős jellemvonás volt. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a Linuxok is egyre jobban alkalmazkodnak a felhasználók által támasztott igényekhez, nem beszélve arról, hogy ettől függetlenül továbbra is ingyenesek maradnak.
Mindennek tükrében jelentem ki, hogy várható az elkövetkezendő öt évben a Linuxok piaci részesedése nőni fog. Ezt egy ábrával is szeretném alátámasztani (36. ábra). Az ábrához tartozó táblázat az 5. mellékletben látható.
36. ábra – Operációs rendszerek piaci részesedésének alakulása
https://dl.dropbox.com/u/11528899/36%20ábra.png
Forrás: http://marketshare.hitslink.com/os-market-share.aspx?qprid=11&qpct=4#, megtekintve 2010. 05. 21., 10:23
Ez a növekedés mindenképpen lassú lesz, azonban nem mindenki tud szert tenni a Windows 7-re, és számukra egy jó alternatíva lehet a Linux. A Windows Vista fluktuációja továbbra is megmaradt, úgy gondolom részesedése folyamatosan esni fog. Ám a Linux mindaddig nem fog számottevő piaci részesedést szerezni a felhasználói operációs rendszerek piacán, amíg el nem tudják hárítani legnagyobb hátrányukat: a kompatibilitásból eredő problémákat. Ez volt az a hátrány, ami a Linuxot használó válaszadók a rendszer legnagyobb hátrányának tartanak (4. számú melléklet).
A Linux felhasználókat felkértem, hogy adjanak tippeket a Linux piaci részesedésének alakulására az elkövetkezendő öt évben. Az eredményeket a következő ábra mutatja, melyhez tartozó táblázat az 5. számú mellékletben található (37. ábra).
37. ábra – A Linux becsült piaci részesedése az elkövetkezendő öt évre – Linux felhasználók
https://dl.dropbox.com/u/11528899/37%20ábra.png
Forrás: Saját szerkesztés
Az eredményeken látszik, hogy a felhasználók nincsenek teljesen tisztában a piaci részesedések jelenlegi állásával. Ezzel magyarázható az indokolatlanul magas száma az 5%-nál magasabb piaci részesedést váróknak. Csupán megkérdezettek kicsivel több, mint negyede szemléli reálisabban a körülményeket, és esélyeket.
A nyílt innováció a jövőben tovább terjed és erősödik, ehhez kapcsolódóan szabad szoftver mozgalom is fényes jövő elé néz. Természetesen csak akkor érhetőek el igazán szép eredmények, ha a felhasználók által kiemelt hiányosságokat sikerül megoldani. A lehetőségek tárháza végtelen, minden csak a közösségek, illetve a vállalatok fantáziáján múlik, hogy ezt mennyire tudják hasznosítani. Látva az eddigi eredményeket, bizakodóan tekintek a jövőbe, ahol remélhetőleg egy szabadabb tér áll majd rendelkezésre a tudás terjesztésére, és felhasználására. Az erre szolgáló legjobb módszer pedig rendelkezésünkre áll, mindössze élni kell vele.
Mellékletek:
https://dl.dropbox.com/u/11528899/5_melleklet_1.png
https://dl.dropbox.com/u/11528899/5_melleklet_2.png
Így végén remélem összeáll minden kitartó és hűséges olvasó számára az egész, amit részekre bontva közöltem már közel fél éve. A blogbejegyzés címében ott van az a bizonyos kérdőjel, mely azt hivatott kifejezni, hogy itt még nem állok meg. Olyan témába vágtam ugyanis a fejszémet, mely nálunk csak éppen kiteljesedni látszik. Ezt lehetőségként látom, hogy ne a nyugatibb világ történéseit vizsgálgassam, ahol ezek a folyamatok az első Linux alapú kiadások megérkezésével gyakorlatilag kiteljesedtek, hanem kis hazánkban, ahol még csírájában nézhetem végig ezt az egészet. Ha a nagyérdemű is úgy gondolja, akkor közzé is fogom tenni ez irányú vizsgálódásaimat a jövőben is.
Reméljük, hogy lesz miről írni majd a továbbiakban is! :)
Végül pedig köszönöm a konstruktív hozzászólásokat és a kitartó érdeklődést is!
Itt alább találjátok a forrásjegyzékemet arra az esetre, ha valakit komolyabban is elkezd érdekelni a téma, és nem tőlem szeretne kérdezgetni. ;)
Forrásjegyzék:
Braun, Victor & Herstatt, Cornelius (2008): The Freedom Fighters: How Incumbent Corporations Are Attempting to Control User-Innovation, International Journal of Innovation Management, Vol. 12, No. 3, pp. 543-572
Buzás Norbert (2007): Innováció-menedzsment a gyakorlatban, Akadémiai Kiadó, p. 360
Chesbrough, Henry W. (2003): The Era of Open Innovation, MIT SLOAN Management Review, Spring 2003, pp. 35-41
Chesbrough, Henry W. (2004): Managing Open Innovation, Research Technology Management, January-February 2004, pp. 23-26
Chesbrough, Henry W. (2006): Open Innovation: A New Paradigm for Understanding Industrial Innovation, Oxford University Press, pp. 1-27
Chesbrough, Henry W. & Appleyard, Melissa M. (2007): Open Innovation and Strategy, California Management Review, Vol. 50., No. 1, pp. 57-76
Di Gangi, Paul M. & Wasko, Molly (2009): Steal my idea! Organizational adoptions of user innovation community: A case study of Dell Ideastorm, Decision Support Systems 48, pp. 303-312
Freeman, Christian (1994): Innovation and growth, The Handbook of Industrial Innovation, Brookfield US, p. 453
Garzarelli, Giampaolo, Reem Limam, Yasmina, Thomassen, Bjorn (2008): Open Source Software and Economic Growth: A Classical Division of Labor Perspective, Information Technology for Development, Vol. 14 (2), pp. 116-135
Gruber, Marc & Henkel, Joachim (2004): New ventures based on open innovation – an empirical analysis of start-up firms in embedded Linux, pp. 1-27
Havas Attila (1998): Innovációs elméletek és modellek, Inzelt A. szerk.: Bevezetés az innováció-menedzsmentbe, Műszaki Könyvkiadó, p. 323
Iansiti, Marco & MacCormack, Alan (1997): Developing prodcuts on internet times, Harvard Business Review, September-October, pp. 108-117
Inzelt Annamária szerk. (1998): Bevezetés az innováció-menedzsmentbe, Műszaki Könyvkiadó, pp. 19, p. 323
Iványi Attila Szilárd. & Hoffer Ilona (1999): Innováció a gazdálkodásban, Aula Kiadó, p. 295
Lin, Yuwei (2006): Hybrid Innovation: The Dynamics of Collaboration between the FLOSS Community and Corporations, Knowledge, Technology, & Policy, Winter 2006, Vol. 18, No. 4, pp. 86-100
Marxt, Christian & Hacklin, Fredrik (2005): Design, product development, innovation: all the same in the end? A short discussion on terminology, Journal of Engineering Design, Vol. 16, No. 4., August 2005, pp. 413-421
Molnár István & Németh Gábor (2009): Egyetemi Szellemi Tulajdon-Védelem és Ipari Kapcsolatok a Nyílt Innovációs Közegben: Open Access vagy Monopoljogok, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2. (114.) évfolyam, 5. szám, pp. 5-26
OECD (2002): Frascati Manual (The Measurement of Scientific and Technological Activities), p. 254.
Qureshi, Sajda (2007): Information Technology for Development, vol 13.Wiley Interscience, pp. 311-313
Rekettye Gábor (1999): Értékteremtés a marketingben, Közgazdasági és Jogi Kvk, p. 212
Rekettye Gábor (2003): The regulities of innovation: A marketing perspective, Acta Oeconomica 53 (2003,) Vol. 53, pp. 45-59
Rothwell, Roy (1994): Industrial Innovation: Success, Strategy, Trends, The Handbook of Industrial Innovation, Brookfield US, p. 453
Vágási Mária (2001): Újtermék-marketing, Nemzeti Tankönykiadó, p. 351
van Wendel de Joode, Ruben (2004): Innovation in Open Source Communities Through Processes of Variation and Selection, Knowledge, Technology, & Policy, Vol. 16, No. 4, pp. 30-45
von Hippel, Eric & von Krogh, Georg (2003): Open Source Software and the „Pirvate-Collective” Innovation Model: Issues for Organization Science, Organization Science/Vol. 14, No. 2, pp. 209-223
von Krogh, Georg & von Hippel, Eric (2006): The Promise of Research on open source Software, Management Science, Vol. 52, No. 7, pp. 975-983
West, Joel & Gallagher, Scott (2006): Challenges of open innovation: the paradox of firm investment in open source software, R&D Management 36, 3, pp. 319-331
West, Joel & Lakhani, Karim R. (2008): Getting Clear About Communities in Open Innovation, Industry and Innovation, Vol. 15, No. 2, 223-231
