balzamonNem traktorosként, hanem szerelőként van véleményem a sportkocsiról. Így inkább analóg a hasonlat.
A nyílt vagy zárt kód nem a minőséget jelenti, hanem a hozzáférhetőséget. Valamint azt, hogy ismeretlen helyekről szerzem be, mert épp azt találtam meg, vagy kvázi hivatalos helyről.
Akkor nézzünk egy másik példát: Micike az OOo-val 10%-kal kevesebbet tud dolgozni. Ok.
Ő lehet, hogy azért nem tudja kezelni, mert még új a rendszer, de hajlandó megtanulni, ez esetben a veszteség egy-két hónap alatt 0%-ra redukálódik, tehát ott vagyunk, ahol az MSO.
Vagy a másik lehetőség, hogy azért nem tudja kezelni, mert derogál neki az új szoftver, mert "nem MSO". Tehát személyes okok vezetik. Ezt most megjegyezzük, ugyanis a morál és a hozzáállás sokszor fontosabb, mint maga a használhatóság.
Itt jön a rendszergazda morális hozzáállása. Ha sem őt, sem Micikét nem érdekli a dolog, akkor jó ideig megmarad a 10% kiesés.
Ha a rendszergazdát - aki egyébként némileg járatos a programozásban - érdekli, hogy mennyire hatékony a munkavégzés, illetve szeretné a saját dolgát is megkönnyíteni, akkor adott a lehetőség a házon belüli fejlesztésre. Általában azért a nyílt szoftver gondolata fejlesztésre ösztönöz, hisz a saját portánkat szívesebben takarítjuk, mint másét.
- zárt kód esetén nem nyúlhatunk a kódba, a működésén nem változtathatunk, azt vissza nem fejthetjük. Plugint vagy makrót lehet írni, ám pluginokból MSO-hoz tudtommal nincs túl sok. Végül ezeket vagy távolról vagy egyesével, helyileg feltelepítjük.
- nyílt kódnál hozzáférünk a teljes rendszerhez, megváltoztathatjuk a működését, kivehetjük a felesleges dolgokat, írhatunk makrót és plugint - utóbbiból egy kicsit több van OOo-ra, mint MSO-ra -, majd ezeket tárolóba tehetjük, ha Linuxot is használunk. Innentől kezdve a frissítés automatikus, nem kell külön telepíteni.
Személyre szabhatósága miatt a szabad szoftverek jóval nagyobb potenciállal bírnak, mint a zárt társaik. Házon belüli fejlesztéssel elérhető hatékonyság több, mint 10%-kal növelhető, amit a rendszergazda/informatikus a saját munkájának megkönnyítésére is csinál, és mindemellett megkönnyíti Micike dolgát is.
Ami nekem például tetszett az OOo-ban, az a DDE. MSO-ban Excel objektumként lehet betenni táblázatot Word dokumentumba. Más módot nem sikerült találnom, bár lehet, hogy nem vágom a dolgot annyira. OOo-ban viszont DDE-vel létre tudsz hozni valódi Writer-táblázatot, amit a Writer eszközeivel formázhatsz és kezelhetsz.
S ha már dokumentum, mivel az OOo ODF-et használ, ami nyílt és szabványos, az ODF-et csomagolt XML-ként is tudod kezelni, ami megint csak újabb kapukat nyit a hatékony dokumentumkezelés felé.
Ráadásul az MS szabványainak egymással való kompatibilitásával is gondok vannak, ha jól tudom. Ez viszont már Micikét is érinti.
Tapasztalat: A nálunk meglévő Office-ok nem kezelték a docx-et. Az OOo viszont képes volt megnyitni.
Plusz érinti a céget a anyagilag olyan szempontból, hogy 3-4 évente a meglévő Office mellé újakat kell vennie, hogy a legújabb dokumentumformátumokat támogassa. Ha meg a régiek nem mennek az új csomaggal, akkor azokat valahogy át kell konvertálni. (Nem tökéletesen, de az OOo ezt is megcsinálta)
Ha ezeket is figyelembe vesszük, a hatékonyságnövelés jóval 10% fölé mehet, ami mindenképpen nyereség. Lehet, hogy csak hosszabb távon, de akkor jelentősen.
Ráadásul Micike is megszokja az új rendszert, és akkor nincs probléma. :]
