minthakaKedves magyar testvérem, a súlyosan és főleg rátok nehezedő történelmi sebeket összefogással, és csak Isten segítségével lehet békésen megoldani. Amíg a fiatalság nevelését is az ellenségeink vezénylik, rengeteg tennivalónk van az információk átadásában." Alkoss, teremts, tisztítsd a világot, örökítsd tovább az ősi, szent lángot! Ha ellened szolnak, ne szólj gyűlölettel, mert a gonosz nem bír a testvéri szeretettel! " A felvilágosítás, világszintű ismeret terjesztés, és Isten hit nélkül, a problémák mind megoldatlanok maradnak, és csak súlyosbodhatnak. Ezért még igen sok, és rengeteg tenni valónk van.
"Mert miből fakadt mindaz,amit tettem? Egy politikai
alapmeggyőződésből, abból, hogy mostani helyzetünk javulását,
sorsunk jobbra fordulását csak attól várhatjuk, hogy művelődési
téren fajsúlyosabbak leszünk, s hogy ezt a világ irányadó nemzetei
elismerjék... Lehetséges egy másik alternatíva is, amelyre a magyar
nemzet nem is mer gondolni, az, hogy kitörölnek bennünket az önálló
nemzetek sorából. Ha kultúrfölényünket elveszítjük, ez be is fog
következni. Ez adta meg nekem a kétségbeesés elszántságát, hogy
küzdjek azért, hogy a nemzet minél szélesebb rétegeit hassa át az a
végzetszerű meggyőződés, hogy lenni és művelődni, vagy nem lenni ez
nálunk teljesen egyértelmű! Meggyőződéses embert el lehet
pusztítani, de meggyőződésétől eltávolítani nem lehet!"
Ekképpen búcsúzott gróf dr. Klebelsberg Kunó, a Bethlen-kormány legendás
kultuszminisztere (1922-1931) a szegedi egyetem professzori karától 1931.
október 5-én. Ezeréves államiságunk kiemelkedő politikusa tízéves
minisztersége alatt az egyetemes kultúrtörténetben is kiemelkedő programot
valósított meg, többek között három egyetemet,huszonegy klinikát, három
főiskolát és ötezer népiskolát épített fel, minisztersége utolsó évében a
nemzeti jövedelem 15 százalékát(!) fordította kultúrára, oktatásra,
tudományra. Szent István-i léptékű alkotása üzenet a harmadik évezrednek, és
iránytűül szolgálhat napjaink útkeresésében.
A kultúra nemzetmentő szerepe
Klebelsberg Kunó küldetéses ember volt. A vesztes világháború és a
trianoni tragédia után katasztrofális helyzetben lévő ország számára kiutat
talált és mutatott, felismerte a kibontakozás módját, a kulturális építkezés
útját: "Mert lehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá tenni, de ha a
nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és
gyarapítani képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve,és
mindent vissza lehet szerezni."
Az európai nemzetek karakterológiai jegyeit tanulmányozva jutott arra a
megállapításra, hogy a legfontosabb tulajdonság a művelődési képességre való
hajlam. Történelmi példákon keresztül mutatott rá, hogy politikai és
gazdasági felemelkedésünket mindig a kulturális felemelkedésünk előzte meg,
bukásunk a kultúra elhanyagolását követte: ha a politikai demokráciát nem
előzi meg kulturális demokrácia, akkor annak a hatása katasztrofális.
Szent István az ország megszervezése előtt felvette a kereszténységet,
Mátyás nagyvonalú nyugati politikájához szükség volt a reneszánsz művészet
behozatalára. A magyar múltból azt olvasta ki, hogy nemzetünk, "a
katasztrófák nemzete" a legsötétebb helyzetekben is megtalálta önmagában a
talpra álláshoz szükséges forrásokat. Ezer év megtanított bennünket, hogy
miként kell a mostoha sorsot tűrnünk és a katasztrófákat túlélni. Vallotta,
hogy pesszimista hangulatú nemzet nem tud emelkedni. Rendíthetetlen
optimizmusa átsugárzott környezetére. Emelkedésünkhöz sok munka,
erőfeszítés és alkotások kellenek.
"Egészséges nemzetek, mint a visszanyesett fa, a katasztrófák
után kétszeres erővel fejlődnek." Ahhoz, hogy a Nyugat rokonszenvét,
vissza tudjuk szerezni,( ismét) a térség kiemelkedően legműveltebb országává kell válnunk:
"Ne feledjük, hogy a nemzetközileg ellenőrzött és elismert magyar
tudományos és művészeti munka a leghatalmasabb eszköze a jó
értelemben vett propagandának!"
http://1.1.1.5/bmi/kepfeltoltes.hu/100206/kiraly_korona_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://www.youtube.com/watch?v=eULN96UCIT0
