XplosiveNekem (tippemre) alkotó agyam van. Úgy nézem a körülöttem levő dolgokat, hogy mi másra lehetne még használni azon kívül, amire készítették.
Viszont vallom, hogy alapismeretek nélkül nem lehet újat alkotni. (Lehet, de azt az evolúció csinálja, megfelelő randomgenerátor segítségével, nagy selejttel.) Szóval egy fejlesztéshez, új bárminek a kifundálásához igenis kell, hogy legyenek megtanult ismereteink a témáról.
A magolós dolgokat mindig nehezen tanultam, de a logikusan felépített, példákkal bemutatott tananyagnak nem volt szüksége nálam tankönyvre, elég volt, ha az órán figyelek. Szóval a középsuli végéig semmi gondom nem volt.
Amikor kedves fizikatanárom látta, hogy egyetemre jelentkeztem, azt mondta: Lajcsi, nem való neked az egyetem.
Akkor megsértődtem, hogy miért akar eltántorítani a tanulástól.
Aztán beláttam, hogy tulajdonképpen igaza volt: az egyetem száraz, kapkodva, hiányosan elmondott anyagai, "a többit olvassák el a jegyzetben" hozzáállás majdnem kifogott rajtam. Azért elvégeztem, megtanultam ezt-azt, de így visszatekintve a matematikai levezetések, csűrcsavarok teljesen kiestek az emlékekből, ami megmaradt, és a mai napig hasznos, az a gyakorlati példák.
Tudom a dologról, hogy matematikailag levezették, hogy így kell működnie, én meg bátran összerakom, és tényleg működik.
A végzés óta nem foglalkoztam rádiós dolgokkal, számítástechnikában dolgozom több évtizede.
A nyáron rámjött, hogy RH rókavevőt építek, mert csak.
Kiderült, hogy szinte mindent elfelejtettem, amit még gimisként tudtam, aztán az egyetemen az alapjait is megtanították. Most meg szenvedtem, hogy a mérőeszközeim nem jók erre a területre, az ismereteim is nagyon kopottak. 3-4 hét olvasgatás (vivát gooooogle !) kellett, hogy annyira belerázódjak, hogy tudjam, mit miért csinálok.
