bartasziliA tananyag az egyik része, a tanár a másik része az oktatás azon felének. A tananyag összeállítása olyan amilyen, erről már volt elég szó. Most 54 évesen beiratkoztam egy kis tanulásra. Élvezem, tök jó. De nagyon vegyes a kép a tanári hozzáállásról. Az egyik lelkes, érthetően elmagyaráz. Pedig tömény fizika, áramlás, nyomás, ... olyan dolgokat értettem meg, amiket eddig nem. A másik elektronikai alapokat magyaráz. Tök alapról beszélünk. Ellenállások sorba, párhuzamosan, kondi, tranzisztor, villogó,.... És itt akadok fenn, mikor elakad olyan apróságon, mint mi a jele egy kapcsolónak egy áramköri rajzon. Belekeveredik. Hasra ütéses feladat aztán hibás, mert rosszak a megadott adatok. Aztán nem találja a doksijait a saját laptopján, feladat: nézzük meg a youtube-on. Nekem ez értelmezhetetlen hozzáállás. Vagy a legutolsó: a gyártók átverik az embereket a méretekkel, mert eddig a giga 1024 volt, most meg 1000 a giga. Mondom a giga sosem volt ezer hanem a 10 hatványaként milliárd. Az pedig nem hatványa a 2-nek, ami az informatika alapja. Ezér volt a neve gibi. Mondom 250 GB az 250 milliárd bájt. Ha osztok 1000-rel persze más jön ki mintha 1024-gyel osztok. A méret ugyan akkora, csak másként. Mire ő: ő még ilyent hogy gibibájt nem is hallott. Szóval nekem ez gáz, mert hülyeségekre tanítja a gyerekeket, akik elhiszik amit mond. És nem csak ebben tapasztalom. Hibásan feladott feladatok.... felkészületlenség, félvállról veszi némelyik. Pedig saját bevallása szerint is jól megfizetik. Tök mindegy milyen a tananyag, ha nem jó aki tanítja. És a nehéz számításos részek is lehetnek élvezetesek, ha olyan aki oktatja.
