Sziasztok! Az lenne kérdésem ,hogy valamelyik nyílt irodai csomagot meg lehet -e olyan kinézetűre csinálni mint az Office 2010? Köszönöm előre a segítséget persze ha van!

libreofficehoz van 2010esre hajazó kinézet a ribon szerű felület nincsen tervben sem az lonál meg az oonál sem.

@"teferenc"#p432584És ezt a libreofficehoz valót hol lehet beszerezni?

@"robert28"#p432585Nem lehet beszerezni. Sajna nincs. A Kingsoft Office Professional tud ilyet, de az nincs linuxra, nincs ingyen, meg magyarul sincs. (Az Androidos változat elérhető ingyen és magyarul is.)

OFF (Kendek figyelmébe! Ez már a második ilyen jellegű kérés az elmúlt két hétben. Igény van rá. A fejlesztőknek is figyelembe kellene venni. Akkor biztos nem ezrelékes nagyságrendű lenne az elterjedtség linux desktopon, otthoni felhasználóknak.)

@"Barny"#p432587A nyílt forráskódú szoftverek előnyei közé tartozik az is, hogy bárki módosíthatja őket (na jó, azért a licenc sem mindegy). Szóval ha te tenni szeretnél ez ügyben, hogy a kedves fórumtársunknak könnyebb legyen, akkor megvan rá a lehetőséged (csak vigyázz, nehogy az Apple elkapjon). De azt ne várd el senkitől, hogy leklónozza az MS termékeit, ha van rá igény, ha nincs. Maximum jót mosolyognának rajtad a LibreOffice fejlesztői ha ezzel fordulnál hozzájuk. Amúgy az a baj, hogy valójában nem arra lenne igény, hogy silány másolatok készüljenek, hanem arra, hogy ne kelljen a szoftverekért fizetni. Tehát ilyen kérésekkel csak saját magatokat minősítitek, hogy mennyire lenézitek mások munkáját. De az Office fejlesztők (mindkettőé) nem ezért dolgoznak.

@"Kendek"#p432588Igen, de akkor nem lehetne hisztiző topikokat nyitni hetente. Mindenki aki itt a fórumon lófrál, elég felnőtt ahhoz, hogy eldöntse, hogy milyen funkciók szükségesek neki a program használatakor. Ha ezeket mind a kettő tudja, akkor válassza azt, amelyik szimpatikus. Ha csak az egyik tudja, akkor azt kell választani. Ha fizetős, akkor ki kell fizetni az árát. Meg kell fizetni a plusz funkciókat. Ez ilyen egyszerű. Ami jobb, többet tud, és arra pluszra szükségem is van, azt kell megvenni és használni, mert hosszútávon megtérül a befektetés. De milyen nevetséges lenne, ha csak egy olcsóbb kocsira futja, de nekiállok követelni a gyártótól, hogy miért nem úgy néz ki a másik márka luxus változata, meg egyébként is, miért nem a kormányon van a rádió hangosítása, mikor egy másikon ott van. Mi az, hogy nekem le kell nyúlnom a váltáskor középre, mikor a régi Trabantomon nem ott volt. Én azt szoktam meg és nem is akarom megszokni a másikat. Ki lehet próbálni. Ha olyat akar, vegye meg, használja. De az, hogy azt megvenni nem akarja, de a gyártsanak neki pont olyat, és még ingyen legyen, azért túlzás. Hiszti.

@"rapfen"#p432589Ja-ja. Az a kifogás, hogy mert ezt szokták meg, nem akarnak újat tanulni. De mi a rossebért kéne újat tanulni? Ha nem akarja, akkor kifizeti azért a pénzt amit már tud használni. Normál embernek, aki nem azért használ Linuxot mert az ingyen van, annak ilyen igénye fel sem merül, mert eleve azt tanulja meg amit itt van. Eszembe nem jutna az, hogy pl. Photoshopot másoljon a GIMP, azt sem tudom, hogy hogyan néz ki az előbbi. Azzal, hogy ilyen irreleváns elvárásai vannak valakinek, azt ismeri be, hogy ugyan ő a fizetőset szeretné használni, de nem becsüli annyira - se a szoftvert, se a fejlesztőit -, hogy azért egy árva vasat is fizessen. Inkább elvárja másoktól, hogy készítsenek egy ugyanolyan szoftvert, méghozzá ingyen. Ezzel duplán járatják le magukat, mert nem elég, hogy fizetni nem akarnak, másokat dolgoztatnának érte (ergo fizessen más azért, mert ő nem hajlandó, vagy nem tud).

bátran használd az eredetit. vásárlás után olyan lesz mint az office 2010. hogy lehet ilyen baromságot kérdezni?

@"Barny"#p432587Mondhattad volna, hogy tömeg igény. valószínűleg növekedni fog az ilyen igények száma, ahogy a windózpistik próbálnak ubira áttérni, mivel besz...ik a warezolt rendszerük. Lényeg: ingyen legyen, olyan legyen, és vigye az összes játékot

A munkahelyemen XP van. Nem lehet KDE defaultra állítani? Meghülyülök tőle, semmit sem találok!!!!! Hol van ebben a Dolphin? Ja és nem akarok újat sem tanulni!!!

Office 2010 kinézet

richi105

mooattyiAmikor először találkoztam az MS Office 2007-el nagyon elvoltam veszve és azóta is elvagyok benne. Mondjuk nem is barátkoztam vele sokat. Gondolom ha rászántam volna az időt akkor megértem a logikát és ki igazodok rajta. A LibreOffice felülete nekem egyből kézreált és tudtam használni. Persze aki nem teheti meg azt a luxust, hogy azt használjon amit akar a munkahelyén az már más helyzet. Szóval személy szerint én kerülöm az újabb MS Office felületeket nem én vagyok a célközönség. Ez csak saját vélemény nem minősíteni akarom egyik felhasználói felületet sem.

Barny

richi105Mélységesen egyetértek! Más szóval: +1

Barny

minthakaÉn használom, nekem bejön. Ha hétvégén vidéken vagyok, az anyagaim megírására, szerkesztésére simán használható.

Barny

KendekIgazán hálás lennék, ha megmutatnád, hol van itt szó lenézésről, vagy akár klónozásról. Az ingyenesség nem elvárás, hanem a fejlesztők mögött álló cégek kínálta lehetőség. Ezt ugyan balgaság volt a szemünkre vetni. A LO-hoz bizony többen fordultak már ezzel a kívánsággal, sőt van olyan aki már makettet is készített egy ilyen felülethez. Ezek szerint az ilyen fajta, a felhasználók körében 99,9%-ban elterjedt alkalmazásoknál nem itt fordult elő ilyen igény és nem most kezdődött.

Kendek

BarnyNem az egész alkalmazás klónozásáról van szó, hanem a felhasználói felületének lekoppintásáról. Ha te a LibreOffice-t akarod használni, akkor miért vágysz arra, hogy egy másik programra hajazzon, amit szintén tudnál ugyanúgy használni? Mivel ha azt mondod, hogy nem az anyagiak miatt használják az emberek az MS Office alternatívájaként, akkor már használhatnák a number one-t is. Mindkét operációs rendszeren futtatható mindkettő, csak a LibreOffice az ingyenes, ennyi. Ha ez nem előnye, akkor csak hátrányai vannak azok szemszögéből akiknek használhatatlan amiatt, hogy nem a Microsoft készítette.

rapfen

BarnyA LibreOffice legyen olyan mint az Office2010, a GIMP legyen olyan mint a Photoshop, a fájlkezelő legyen olyan mint a Total Commander, a Rhythmbox legyen olyan mint a ... Hol a vége?

Barny

KendekNem vágyok rá. A kérdező vágyik rá, hogy egy ismerős miliőbe kerüljön. Nem kell kielégíteni az ilyen igényeket, csak érdemes odafigyelni a jelenségre. Ha nagyobb elterjedtséget kíván elérni egy adott linux alapú op.rendszeren futó alkalmazás, akkor viszont reális alternatívát kell nyújtania, nem csak az ingyenességet. Ha ez nincs, akkor az az elterjedtségi szint van, amit tapasztalunk. Megéri ez így valakinek hosszútávon? Ki tudja?!

Barny

hepalyNem kell lemásolni. Csak azt jelzem, hogy igény van rá. Az Apple vs. Samsung ügyeknél komoly tényező az, hogy utóbbi erősen szorongatja előbbit, ebből következően az ott gátolja utóbbit ahol csak tudja. Tudnál hasonló arányú szorongatásról beszámolni linux disztrib. vs. MS Windows, esetleg MS Office vs. LibreOffice esetében? Attól tartok nem. Jelentősen változhatna azonban a helyzet, ha az áttéréssel kísérletezők ismerősebb környezetbe kerülhetnének, közel hasonló menüelrendezésű alkalmazásokkal találkoznának. Nem mindenki képes alkalmazkodni és ők vannak többségben. Nagyon jó dolognak tartom, hogy az esetlegesen illegális szoftvert használók végre jó útra léphetnek akkor is, ha nincs pénzük megvásárolni azt és akkor is, ha csak nem akarják. A kábítószereseknek is adnak lehetőséget a visszatérésre, másnak is kell. Engem valójában az zavar, hogy a linux disztribúciók még csak nem is szorongatják az MS-t és nem is fogják desktopon soha, már csak azért sem, mert a desktop felhasználók aránya a mobilhoz képest egyre csökkenő tendenciát mutat, nullára csökkenni azonban valószínűleg soha nem fog. Miheztartás végett annyit még, hogy a ribbon interfész engem erősen hidegen hagy, de az áttérőket támogatni mindig is hasznos lesz, legyen a kívánságuk, problémájuk bármi is. Ez az oldal is valójában ezt a funkciót /support/ tölti be, bár nem első sorban ezért született.

Kendek

BarnyDe miért, miért kéne bárkinek is, akár vállalkozásoknak áttérni Linux alapú rendszerekre? Hol az előny ha az ingyenesség nem igény? Én csak hátrányt látok, minden más, tanulni kell.

Barny

efsanyiHa kívánod, megteheted, hogy a megszokott alkalmazásaidat használd windowson is: http://windows.kde.org/ Szóval csak kérdezz és megkapod a segítséget! :)

Barny

KendekA linux kernel közösségi felügyelet alatt áll. Az alkalmazások döntő hányada nyílt forráskódú, tehát viszonylagosan jól felügyelhető a tartalmuk. A zárt forráskódú szoftverek viszont bármit tartalmazhatnak, ami a mi felügyeletünket, nyomon követésünket, tehát kontrollálásunkat is szolgálhatja. Ez a linux alapú rendszerek elsődleges előnye, nem az ingyenesség. Az csak másodlagos, de az elterjedés érdekében nagyon hasznos. Véleményem szerint gyakorlatilag ez az egyetlen haszna az ingyenességnek. A visszajelzések (megjelenő konformitási igények) viszont azt mutatják, hogy többre van szükség.

Kendek

BarnyAz a helyzet, hogy alternatívának teljesen reális a LibreOffice, ugyanolyan teljes értékű és használható szoftver mint a Microsoft által gyártott. Viszont az MS Office hasonlít a LO-ra? Nem! Hasonlít korábbi saját magára? Nem! Legalább akkora eltérés van a felhasználói felületében a saját verziói között mint a két különálló szoftver esetében. Szóval szerinted teljesen normális és reális elvárás lenne, hogy ezeket a malőrjeit is szorosan kövesse az LO, mert ez az MS Office felhasználók igénye? Mert hátha megunják annak a használatát, és ugyan tanulni nem akarnak újat, de mégis kísérleteznek az áttéréssel? Ez lenne az a jelenség amit meg kell figyelni?

Kendek

BarnyAz a baj ezzel, hogy azon vállalkozások, akiknek annyi tapasztalatuk van, hogy a nyílt forráskódú szoftvereket nyomon követhessenek, inkább írnak maguknak saját zártat, mert ezzel tudják a piaci versenyképességüket növelni. De ha egy irodában áttérnek az LO használatára, akkor az nem azért lesz, merthogy a főnök felügyelni akarja a használt szoftver, vagy a Linux kernel tartalmát. Ha Magyarországon áttérnének végre mondjuk az oktatásban is a nyílt forráskódú szoftverekre, az sem azért lenne, mert a tanárok felügyelni szeretnék az oktatott szoftver kódját. Mondj például egy olyan embert vagy céget, aki azért használja a múltkori példából a GIMP-et, merthogy felügyeli tudja a forráskódját. Ha a Photoshophoz képest ez az az előny amiért érdemes használni, akkor biztosan van rá példa.

balzamon

BarnyTudod van az egy ilyen mondás, már nem emlékszem kitől származik, hogy : "A gazdagság jobb mint a szegénység már csak anyagi szempontból is." Ez lefordítva erre az esetre: "Az ingyenesség jobb mint a fizetős már csak anyagi szempontból is." Bár szerintem csak részben igaz. "A linux kernel közösségi felügyelet alatt áll. " Így nézve a dolgot a bármelyik zárt (vagy nyílt) forrású program közösségi felügyelet alatt áll. Mivel a programozói egy közösséget alkotnak. Azaz nem ez biztosítja, hogy nem tartalmaz kártékony szoftvert, hanem a közösség szándéka, hogy nem rak bele. "Ez a linux alapú rendszerek elsődleges előnye, nem az ingyenesség." Szerinted. Érdeklődnék, hogy hány szoftver forráskódját nézted végig biztonsági szempontból? Bocs, de még véletlenül sem biztonsági szempontok vezettek a szabad szoftverhez. Eléggé tévedésben van. Sőt az ingyenesség sem volt cél, az csak következmény. "A zárt forráskódú szoftverek viszont bármit tartalmazhatnak, ami a mi felügyeletünket, nyomon követésünket, tehát kontrollálásunkat is szolgálhatja." Ja, leszámítva, hogy a zárt forráskódú - kereskedelmi szoftverek esetén a felelősöket vagy legalábbis egy részüket elég könnyű megtalálni, és felelősségre vonni. Szoftver, szakember meg számtalan van, aki képes a kimenő forgalmat vizsgálni. Talán nem véletlen, hogy a kártékony szoftverek írói nem mellékelik a saját fényképes igazolványukat a szoftverük mellé. Ezenkívül gondold meg kártékony szoftvert nem mindenki tud írni. Tehát az egy zárt forráskódú szoftver készítőjének plusz ráfordítás, amiért a vevő nem fizet. Haszna meg nem biztos, hogy van. Ezzel csak arra akartam utalni, hogy aki zárt forráskódú szoftvert fejleszt az még nem feltétlenül bűnöző.

Barny

KendekAzt kell eldöntenie a linux alapú szoftvereket készítőknek, hogy kit akarnak elérni az alkalmazásaikkal. Ha csak egy szűk, tiszteletre méltó, de mindössze műkedvelő réteget, akkor nincs kényszer. Ha viszont a döntő hányad kiszolgálása a cél, akkor muszáj lesz észre venni az ilyen igényeket. A Google is hasonlóan járt el az Androiddal az iOS ellenében, meg is lett a siker. A konformitást biztosító módosításokat nem muszáj ingyen adni. Kipróbálásra türelmi időt lehet biztosítani, aztán jelképes összegekért eladni azokat. Ha valaki úgy dönt, hogy ennek ellenére nem veszi meg, akkor viszont már egy jó ideje használja az alkalmazást és erős lehetőség nyílik a megtartására a felhasználók táborában. Talán kedve támad megismerni azt a megálmodáskor kialakított felülettel is. Megint jelzem, hogy szinte minden linux alapon megjelent alternatíva erősen hajazott a windowson elérhetőre. Máskülönben nem is keltette volna fel sokak -de még mindig túl kevesek- érdeklődését. Az élet rendje szerint a "rendszerbe" kerülnek be az újak és nekik ez tényleg minden tekintetben új ahhoz képest, amivel eddig otthon és/vagy az iskolában találkoztak.

minthaka

Kendek+1 Nagyon szomorú lennék, ha a LO is olyan elbarmolt kinézetűvé válna, mint a MSO. Aki képeskönyvet akar nézegetni, annak jó a csilli-villi új külcsín, aki dolgozni akar vele, annak könnyebben kezelhető a régi.

Barny

KendekAz átlátható tisztaság nem az egyes emberek által úton-útfélen hangoztatott, de létező igénye és nem csak a szoftverek területén. Ez alapvető, ősidőktől fogva fennálló igény az élet minden területén. Az, hogy a nyílt forráskód valamikor létrejött, az egy válasz erre az igényre az élet egy szűk, az informatika területére, azonban ez a terület mára átszőtte a teljes létezésünket. A szabad szoftver mozgalom (pontosabban alapítvány FSF) alapítója Richard M. Stallman valószínűleg ezt az átláthatóságot is el kívánta érni, amikor útnak indította gondolatát. (Sajnos sokan félreértették, félreértik az egészet (angolban a free ingyenest is jelent), ezért lehet egy széles körben elterjed, de téves igény a teljes ingyenesség. Nem véletlenül terjed el egyre inkább a nyílt forráskód elnevezés a szabad helyett. )

sh4d0w

BarnyEl vagy tévedve, de nagyon. A szabad szoftverek fejlesztésének vezérlőelve a KISS - Keep It Simple and Stupid. Nem az a vezérlőelv, hogy minél több embert kiszolgáljanak a szoftvereikkel, hanem az, hogy azok működjenek, minél kevesebb hibával, minél nagyobb hatékonysággal. Az Android esetében teljesen más a helyzet, ne keverd ide. "Megint jelzem, hogy szinte minden linux alapon megjelent alternatíva erősen hajazott a windowson elérhetőre." Nosza rajta, elő a példákkal!

sh4d0w

BarnyHűha... Két hét alatt 2 ilyen irányú kérés egy 15-20 ezres közösségben az már olyan piaci igény, amire érdemes fejleszteni? A Linux desktop elterjedtsége nem ezrelékes, hanem momentán 2%-os, ami nagyságrendekkel nagyobb az általad vizionáltnál. A Linux kernel meg nem közösségi felügyeletű, a kernel fejlesztésének kontrollja továbbra is Linus kezében van. A disztribúciók nagy része igen, de a kernel pont nem. Ezenkívül: mi a fészkes fenének kellene a Linuxnak bármiben is hajaznia a Windows-ra? A Linux nem Windows, és nem is akar az lenni. Nem ingyenes Windows. Akinek Windows-ra van igénye, használja azt, aki meg hajlandó tenni is a saját boldogulásáért, tanulja meg a Linux használatát. Semmivel több tanulást nem igényel, mint a Windows használatának elsajátítása, nem kell hozzá pilótavizsga. Senki nem úgy született, hogy értett egyik v. másik rendszer használatához, hanem megtanulta.

Barny

sh4d0wNo már megint kezd a téma tárgyalása lesüllyedni a szőrszálakhoz! Remélem nem kerülte el senki figyelmét, de ha igen, akkor még egyszer elolvashatja az általad idézettet és felfedezheti a múlt idő jelét a "hajaz" ige végén. Ez azt jelenti, hogy anno a hőskorban így volt. Néhány példa (érdemes átnézni a történetüket): Windows környezet: KDE, XFCE, LXDE Paint: gpaint, kolourpaint, mtpaint Office suite: Apache Openoffice, Libreoffice stb. (A többiért meglátogatható ez az oldal: http://www.linuxalt.com/ A táblázat első oszlopában a windows-on futó eredeti van. Meglepő, de ezek jelentős részéért szintén nem kell fizetni! Vagy mégsem meglepő?) Újra elmondom, hogy itt nem az operációs rendszerről és a hozzá tartozó környezetről van szó, hanem alkalmazásokról, amik közvetlenül nem tartoznak előbb említetthez. Nem kell a linuxnak windows-zá válnia. Nem is képes rá és nincs is szükség rá. Meglehet sokszor előfordul, hogy a kérdező itt teszi fel az alternatíva elérhetőségére, vagy a leváltani kívánt eredetihez hasonlóvá tévő kiegészítésre vonatkozó kérdését, pedig nem is Ubuntut (és semmi hozzá hasonlót) használ, hanem csak a tapasztaltabbaktól kér útmutatást, hogy a jól belakott windows rendszerén használhassa azokat. GIMP van windowsra és LibreOffice is, meg még számtalan más is. Ha valaki rákap az alkalmazásokra a másik oldalon, akkor lehetőség nyílik arra is, hogy az operációs rendszerét is lecserélje. A rákapás pedig sokkal könnyeben megy, ha otthonosan mozoghat egy alkalmazásban, ami nem teljes azonosságot mutat a windows-ossal, de legalább a menü kiosztása, képi megjelenése a régóta ismert alkalmazás akár legújabb változatával is közel azonos. Nem az alkalmazásnak kell azonosnak lennie! (KISS! No ez meg az US Navy fejlesztési elve. Azért jobban hangozna így = Keep It Simple and Short.)

Kimarite

BarnyA GPLv3-ban ezt már módosítgatják ... (-ták). Csak egy blog, van több is: http://tothbenedek.hu/blog/2007-07-01/gplv3/ na jó, még kettő: http://www.hwsw.hu/hirek/30662/torvalds--a-linux-nem-valt-gplv3-ra.html http://www.lipsz.hu/velemenyek/148-a-szakertk-szerint-a-gplv3-elfogadasa-megfelel-uetemben-zajlik.html (http://gnu.hu/gplv3.html) Az, hogy hasonlítson a külső, működési mechanizmus/menük esetleg (utóbbi minek is?), nem igény. Akkor lenne igény, ha ezt egy linux-os programozó felismerné, érdekelné ... nem ismeri fel, mert nincs rá elegendő számú igény, akármit mondasz. Windows-os programozó is felismerhetné ... :). Elég nagy munka a menüket windows formára variálni és azt folyamatosan frissíteni is. Persze könnyebb lenne áttérni (talán) igaz, de erre a "passzításra" semmi szükség. Úgy fogalmaznám meg, bár nem a leghelyesebb megállapítás: ha teljesülne mindez, a MS azt mondhatná az övék az alap, a jó megoldás, lám a linux is ezt másolja ... és az emberek elhinnék, hidd el nekem. Sok mindent be lehet adni. ... majd, ha az MS fogja ezt erőltetni, pontosabban és elsősorban: segít a kivitelezésben ... és fogja is hamarosan, ezt is hidd el nekem. A járművekben a műszerfali kezelőszervek is más-más helyen vannak, mégis van aki Suzuki-t, Opel-t vagy akármi mást vesz, azaz nincs értelme az általad említett értelemben uniformizálni, a létező grafikai környezeteket kéne inkább egymáshoz passzítani (még jobban) - hogy egymás mellé telepítve is ugyanott legyen "nagyjából" minden - ez elsődlegesebb, fontossági lista van.

Kendek

Na én eddig azt tudtam meg ebben a fórumban, hogy tömeges igény van arra, hogy minden zárt szoftvernek legyen nyílt forráskódú változata, amelyet pontosan ugyanúgy lehet kezelni mint amire alternatíva. Nem azért merül fel a kérés arra, hogy egy Linuxos szoftver hasonlítson a Windowsos társára, mert gazdaságosabb a használata, hanem a felhasználó örömmel fizetne érte akár ugyanannyit is, csak felügyelhesse a forráskódot. Mindennek a nyílt forráskód a mozgatórugója, ebben van potenciál, ez az a kitörési pont amit meg kellene ragadni. Az sem számít ha valami használhatóbb mint a windowsos megfelelője, butítsák vissza, hogy az áttérők dolgát megkönnyítsék. A lényeg, hogy ugyanolyan legyen, ne kelljen tanulni, és nyílt legyen a forráskód. Kerül amibe kerül, ez kell a népnek!

Barny

KendekSommás kijelentés, de sajnos, vagy még inkább szerencsére ez így nem igaz. Elveket lefektetni szükséges, követni őket úgyszintén, de elvakulttá válni, dogmatizálni nem szabad. Az efféle cselekedet zsákutcába visz. Oda, ahol jelenleg a linux alapú, desktopra szánt op. rendszerek teljes köre is 2%-on (forrás: sh4dow hozzászólása e topicban) vegetál. Ha ez így megy tovább, a desktop linux mozgalom életben tartói kihátrálnak (lehet, hogy már meg is tették?) az egész mögül. Úgy érzem erősen félreértesz, mert félre akarsz érteni. Hidd el, nem nekem probléma. Már nem.

mooattyi

Kendek"Az sem számít ha valami használhatóbb mint a windowsos megfelelője, butítsák vissza, hogy az áttérők dolgát megkönnyítsék." Lásd Nautilus 3.6...

sh4d0w

BarnyA desktop linux mozgalom életben tartói köszönik, jól vannak, sőt, évekig jól elvoltak az 1%-os piaci részesedéssel. (Ez a részesedés egyébként nagyon gyorsan megnőhet a Steam és a linuxos MSO hatására.) Nem Kendek ért félre Téged, hanem a hozzászólásaid alapján úgy tűnik, mintha nem fognád, miről szólnak a szabad és nyílt forráskódú szoftverek.

Kendek

BarnyNekem személy szerint nem lényeges, hogy mennyien használnak Linux alapú asztali operációs rendszereket. De azt nem szeretném, ha elkezdenének koppintani egy másik rendszert, csak azért, mert annak nagyobb a piaci részesedése. Azért mert valami más, nem jelenti feltétlenül azt, hogy rosszabb, sőt, lehet akár sokkal jobb is. Csak azért lenne rosszabb az LO az MS Office-nál mert máshogyan kell kezelni? Nem lehet az, hogy általánosságban az előbbi kezelése sokkal jobb, csak a piacvezető cég ráerőltette a felhasználóira a saját elképzelését (kilobbizzák az államnál is, hogy a saját szoftvereiket oktassák)? Szóval felejtsük el az egyszerű és használható szoftverek gyártását, és majmoljuk a többiek elképzelését? Ez lenne a Linux jövője? Illetve akkor lenne egyáltalán jövője, ha ez így lenne? Mert akkor köszönöm szépen, de inkább nem kérek belőle.

« Előző oldal Következő oldal »