hacker_ls

[törölve]Ha akarsz, tekints trollnak, nem számít. Nem értek veled egyet több helyen sem. mc Tudtommal előbb fel kell telepíteni, nem az alaptelepítés része. Windows. „ ...követned kell a példámat hogy előnyben részesíted a parancssoros alkalmazásokat ha teheted. Másképp nem szoksz ehhez hozzá. Grafikus progikat a hülye is tud használni. Abban semmi pláne nincs.” Ezt nem is kommentálom. Azért megkérdezném kinek akarsz programot írni. Magadnak és még néhány barátodnak, vagy szélesebb körnek. Mert ha szélesebb körnek, akkor nem tehetsz az ő véleményükre, géphasználati szokásaikra. Vagy ne csodálkozz a körülötted folyamatosan kialakuló vitákra. Python: Nyugodtan választhatja elsőnek is. Komoly irodalom, rengeteg tutorial, segítők. Nagyon jól használható nyelv. Illetve abszolút kezdőknek is bátran merem ajánlani a Gambas-t. Aránylag hamar lehet sikerélmény, és ez hatalmas mozgatórugó a tanulásban.

rapfenNe csodálkozz rajta. Mindig talál magának valamit amit minden végső határon túl ideologizálhat. Különösen akkor, ha másoknak ez nem tetszik. Pedig tudhatná hogy semmi sem fekete és fehér, hanem az a bizonyos "szürke" zóna hordozza magában a lényeget.(pl. az mc grafikus program, és igenis az, az, az...)

rapfenJobb helyeken az mc az alaptelepítés része. Lehet hogy ubiban nem. Na és? sudo apt-get install mc Ezt bepötyögi és van mc-je. Ezen felül csak arra érdemes válaszolnom a felvetéseid közül, kinek akarok programot írni. Válaszom: is-is. Megoszlás: 99% -ban: MAGAMNAK. 1%-ban: A velem hasonló ízlésű mukiknak. Ha az 1% mennyiségileg 0 fő lesz, amint látod azzal se vesztek sokat. De azért közzé teszem, mert nekem semmibe se kerül, s hátha lesz a Linuxot magyar nyelven használók táborából még - jó esetben - akár egy teljes tucatnyi ürge is, akinek tetszik a dolog. Általában különben régen rossz ha valaki MÁSOKNAK ír programot. Az ugyanis munka. Nem élvezet. Ha munka, akkor vagy pénzt kér érte, vagy ha nem, akkor magasan tesz a minőségre, mert "ingyen van örülj neki így is bameg!". Az igazi hacker (vagy aki kissé hasonlít rájuk) mindig MAGÁNAK ír meg valamit, mert élvezi, mert érdekli a téma. Örömmel csinálja. És ezért sosem olyan lesz amilyennek azt MÁSOK szeretnék látni, hanem amilyent ő megálmodott, amilyennek Ő MAGA szereti. Önzés? Lehet. De ő ilyen. MŰVÉSZ. Bit-művész. Abba se illene beleszólni, a Mona Lisát milyennek kéne mások szerint megrajzolni ugye... Aztán a hacker közzéteszi a programját. Örül, ha dicsérik érte. De ez nem olyan nagyon fontos. Neki már az is boldogság hogy van a feladatra egy program, ami épp olyan, amilyennek ő azt szereti. Én még a regényeimet is elsősorban magamnak írom, nemhogy a programokat... Lehet hogy a python jó nyelv. De ha továbblépek a C++ -ról, nekem minden bizonnyal a D nyelv jön majd. Az tűnik logikus fejlődési lépésnek.

Na már tudja a kis aranyos a könyvtárak különbségét is képezni. És arra is van kapcsoló, hogy amennyiben a tételek nevét a teljes elérési útvonallal együtt jelenítjük meg, abban (ha kívánjuk) a kezdő "." karaktert (amennyiben van olyan) behelyettesítse az aktuális könyvtár teljes útbonalával. Azaz ha mondjuk a /home/juzer/munka könyvtárban van egy file.txt fájl, és meghívjuk a progit hogy hacker_ls -P~ akkor (mivel nem adtunk meg könyvtárt s így alapértelmezés szerint az a "." -ra értelmeződik) ezért a file.txt állomány neve úgy fog megjelenni, hogy /home/juzer/munka/file.txt Ha így hívjuk meg: hacker_ls -P akkor meg így: ./file.txt Ha meg így hívjuk meg: hacker_ls akkor ezt látjuk: file.txt Az efféle teljes útvonalra való kiegészítés akkor jöhet jól, ha a kimenetét továbbküldjük pipe-vel további feldolgozásra, vagy fájlba irányítjuk.

[törölve]Szia! Nagyon érdekel a C programozás, és szeretném megtanulni. Az iskola könyvtárában van egy könyv, aminek Együtt könnyebb a programozás C a neve. Ezt ismered? Mi a véleményed róla: Mi volt az a angyon rossz könyv, ami neked sok bosszúságot okozozz? Azt szeretném elkerülni mindenképp. Én még nem szabtam testre az ubuntumat, mert még csak most ismerkedem vele. Az mc programot telepítettem, ahogy írtad. Először nem találtam, de aztán kerestem az interneten, és megtudtam, hogy azt a terminálban kell futtatni, nem grafikus, mint a total commander. De ez így jobb is szerintem, mert tényleg tök hülyeség csak a fájlok neveiért grafikus rendszert csinálni, amikor az csak szöveg. Gondolom sokkal gyorsabb ez a linuxos program, mint a total commander - bár a másolásokban nem találtam sokkal gyorsabbnak, pedig szerintem jobban optimalizált, mivel nem grafikus program. Ezt azért kicsit furcsállom, de biztos megvan a magyarázata. Köszönöm a tanácsot, anélkül nem sikerült volna telepítenem, csak a grafikus felületen, de így tök sokat tanultam belőle.

yozsi88"De ez így jobb is szerintem, mert tényleg tök hülyeség csak a fájlok neveiért grafikus rendszert csinálni, amikor az csak szöveg." Valóban, tök jó leimplementálni a görgetést, a kurzor mozgást, a szegélyeket egy 50 éves technológia segítségével. Sokkal jobb mint meghívni egy kész programkönyvtárat.

taxy443Várj csak pár hónapot. :-) Tudod hány ilyet láttam, aki beregisztrált, hogy ő már néhány hete Ubuntu meg Linux hívő, meg parancssor az isten. Aztán jó esetben csak eltűntek néhány hónap múlva a ködben, és sose látni őket az aktívak közt. Rosszabb esetben pedig munkát adnak a moderátoroknak a ... Linux, és mit csináljanak a felhasználók című topikokkal. Van pár ilyen mentett oldalam. :-) Szóval nyugtával dicsérd a napot. Majd 2-3 év aktív használat után vissza lehet térni rá.

yozsi88"Gondolom sokkal gyorsabb ez a linuxos program, mint a total commander - bár a másolásokban nem találtam sokkal gyorsabbnak, pedig szerintem jobban optimalizált, mivel nem grafikus program. Ezt azért kicsit furcsállom, de biztos megvan a magyarázata." Vár még rád pár év tanulás.

a mester+1 az utolsó sorodra. Kivételesen. Mert ebben meg neked van igazad. De azért ne ítéld el, kezdő még, és mindenki így kezdte.

yozsi88Ehm... Figyu. A fájlmásolás sebessége rengeteg mindentől függhet, de tutira nem attól, hogy ehhez grafikus vagy parancssoros progit használsz. Parancssort ne azért használj, hogy a program maga gyorsabb legyen. Igazából e postod után biztos vagyok benne, hogy EGYELŐRE semmi szükséged még parancssorra. Ne érts félre, nem megalázni akarlak, nem ítéllek el és még hülyének se tartalak. De higgy nekem: ha most nagyon belemászol ebbe, annyi minden rengeteg bajod lesz hogy hamarosan megbánod mint a kutya ami hetet kölykedzett és mész vissza kedvenc windózerodhoz. Aztán majd terjeszted a wines fórumokon, hogy te adtál egy lehetőséget a Linuxnak de az még a windowsnál is messze szarabb. Én imádom a parancssort, de előbb tanuld meg kezelni a gépedet magabiztosan a hétköznapi feladataidban. Az ubi olyan, hogy általában nem muszáj hozzá a parancssor ismerete a napi munkákban. Az igaz hogy ha a parancssort nem ismered, nem ismered a Linuxot igazi mélységeiben, s nem is nevezheted magadat nemhogy hackernek, de még csak "power user"-nek sem. De egy házat se kezdhetsz építeni az ötödik emelettől kezdve. A fájlmásolás sebessége főleg attól függ, hogy milyen gyorsan pörög a merevlemezed, mekkora a lemez puffere, mekkora a RAM-od, milyen gyors a géped adatbusza, milyen fáljrendszert használsz és az épp mennyire töredezett, sőt, hogy épp mit másolsz: tízezer 1 megabájtos fájl átmásolása lényegesen lassabb, mint egyetlen tízezer megabájtos fájl másolása! Meg hogy az épp a fájlokat másoló program mellett hány másik program igényel épp abban az időtartamban lemezműveleteket. És van még pár dolog, amitől függhet ezeken kívül is a fájlmásolás sebessége. De attól hogy grafikus felületen oldod-e meg, attól úgy körülbelül - nem hiszem hogy túlzok - mindössze talán néhány milliszekundumot. A parancssoros programok előnye nem ez. Hanem: - méretben kisebbek, azaz kevesebb helyet foglalnak a lemezen neked. Ez néha fontos lehet, hogy ugye mennyi fér rá egy CD-re vagy pendrájvra. - A memóriaigényük pláne SOKKAL kisebb, ugyanazt a feladatot megoldó grafikus program nemritkán tízszer is több RAM-ot eszik mint a parancssoros. (sőt, annál is többet...) - Grafikus programoknak sok a függőségük. Azaz néha egyáltalán nem is futnak bizonyos disztrók alatt, hacsak nem telepítesz nekik annyi egyéb másik programot is, amik kitesznek egy újabb fél disztrót. - Egy parancssoros program az esetek többségében sokkal rugalmasabban paraméterezhető (parancssori kapcsolókkal, illetve részben config fájlokkal) mint a grafikus programok. - A parancssoros programok szkriptekbe ágyazhatóak, azaz a kimenetük továbbítható más programok számára további feldolgozásokra. (Én főleg ezt tartom a legislegnagyobb előnyüknek). - A parancssoros programok olyan disztrók alatt is alkalmazhatóak, amiknek egyáltalán nincs is semmiféle grafikus felületük. Sok ilyen disztró van. Főleg szerver célra. Egyelőre ne programozni tanulj. Az helyes és nemes cél, nem is akarlak lebeszélni róla, még a C nyelv is remek választás. De ELŐBB tanuld meg magabiztosan kezelni az ubuntudat, így ahogy van, grafikusan. Ha már ezzel MINDENT meg tudsz tenni, amit korábban a Windows alatt, na AKKOR ismerkedj meg a parancssorral. És azután jöhet a C nyelv, igen. Amíg azt hiszed, a fájlmásolás sebessége jelentős mértékben a grafikus felülettől (vagy annak hiányától) függ, addig sajnos nemhogy a Linuxszal nem vagy tisztában, de még a számítógéped legalapvetőbb működési tulajdonságaival sem. Hogy őszinte legyek, ez a részedről kb olyan vélemény volt, mintha azt mondtad volna, egy autó csúcssebessége jelentős mértékben attól függ, mennyire kényelmes a sofőr ülése. Ez nem okvetlenül a te hibád, egész sereg dolog lehet amiben igazi profi vagy hozzám vagy más linuxosokhoz képest, egyszerűen nem ilyesmivel foglalkoztál eddig. De akkor se tudod mindezt. Tehát meg kell tanulnod. Ennek pedig ez a sorrendje amit leírtam neked. A "rossz C könyv" címére nem emlékszem már sajnos, de ez ne aggasszon, legkevesebb 15 évvel ezelőtt tanultam abból, mostanában már biztos más könyvek a menők e témában. Az általad írt címűt viszont nem ismerem, bocs.

[törölve]Fejlődök. Eddig az egész progi egyetlen .cpp fájlban volt. De eldöntöttem, szétszedem több állományba, objektumokként. Így azokat esetleges későbbi programjaimban is könnyen használhatom majd. Persze emiatt írok hozzá egy primitív makefájlt is. Ha ezzel is megvagyok (ez nem kerül sok időbe, csak most aránylag sok melóm van a munkahelyen) akkor viszont az lesz, hogy beépítem a progimba ugyanazt, amit a "vidir" progi tud. Ami arra képes, hogy segítségével az $EDITOR változóban beállított szövegszerkesztővel szerkeszthetjük a tartalomjegyzékek bejegyzéseit, pld átnevezhetjük ott a fájlokat. Kellemetlen meglepetés ért amikor belenéztem a forráskódjába: PERL nyelven van írva! Én meg azzal soha életemben nem foglalkoztam... De most már asszem egész jól értem, mit csinál és miért. Na ha lesz egy kis időm, ezt leprogramozom C nyelven, bele a hacker_ls -be. Elvégre az amúgyis beolvassa a tartalomjegyzéket, akkor már miért ne tudhatná azt is amit a "vidir"... Az $EDITOR meghívása különben sem nehéz technikailag.