NPeterJó, már startból nem jó az a megállapítás, hogy két partíciód volt. Volt két elsődleges, a Windows indítója és a Windows, volt egy kiterjesztett, azon belül a Linux és a SWAP. Ez négy. Elhiszem én, hogy egyszerűbb a „mellékes” darabokat nem számba venni, de a rendszerek szempontjából nagyon nem mindegy, hogy hány van és milyenek. (Jó, az is igaz, hogy ez nem segít rajtad. Csak nem szeretem a pontatlanságot.)
Egyébként a Windows látja a linuxos partíciókat, csak nem tudja kezelni őket, ezért nem ad betűjelet sem nekik. De tudja, hogy ott van valami és nem kezeli úgy, mintha csak felhasználatlan terület lenne a lemezen.
A Windows indítójának a létrehozása nem teljesen önkényes, Csak akkor hozza létre, ha particionálatlan területre telepíted és van hely hozzá. Ha csak egy partíció létrehozására van lehetősége, akkor egyáltalán nem is hoz létre ilyen partíciót. Ha meg az előző telepítésből adott a két partíció, akkor természetesen felhasználja.
Létrehozol négy partíciót és telepítéskor megadod neki az egyiket, hogy arra tegye magát. Nem hoz létre indítópartíciót. Ha hagysz egy üres területet és három partíciót, majd megadod neki, hogy az üres részre tegye magát, akkor sem hoz létre indítót. De ha nem foglalt a négy lehetséges „hely”, akkor lesz indítód is automatikusan.
Nálad megvolt a helye, ezzel nem volt gond.
Továbbra is fent tartom, hogy a Win nem piszkált hozzá a kiterjesztett partíciódhoz, pláne, ha az teljesen ki volt „töltve”. Az, hogy megsérült a linuxos partíciód valamikor a telepítés során, előfordulhat, de ne akard a Windowsra kenni.
A mentés pedig létfontosságú mindig, mikor a partíciókkal van dolga az embernek, telepítőnek. Így jártál, most jöhet a testdisk és az aprólékos bogarászás a visszanyert szeméthalomban. Lesz mivel szórakozz az új év kezdetén.