Csak tanulási célra látom értelmét egy ilyen projektnek.
Az Ubinak az idők folyamán kb. 80-90 változata létezett, talán fele az, amelyek többé-kevésbé megmaradtak. Szóval egy sokadik változatra nem biztos, hogy van igény.
Viszont belekezdeni és egyre mélyebben megváltoztatni egy OS-t, még ha "eredménytelenül" is, rengeteg tanulást kíván, ha van hozzá idő, affinitás, bőven lehet hozadéka.
Ha van előképzettség, esetleg be lehet szállni egy kedvenc disztró fejlesztői közösségébe, abból is rengeteget lehet tanulni és a sikerélmény is hamarabb jön el.

    tenkes Én tanultam a testreszabásból is.
    Még halványan emlékszem, amikor egy XP-s géppel az volt a gyanú, hogy valami vírus megette és egy Lubuntu telepítőbe valahogy beletettem egy víruskergetőt viszont ki kellett szednem belőle egy csomó mindent, mert így már nem fért rá egy CD-re és nem tudták megmondani, hogy a gépben lévő olvasó DVD-vel is boldogul-e. Azzal a live-val mentettem adatot és telepítettem fel a 32 bites Lubuntut.
    A múltkor meg @klt csinált egy Customized Debian 12 LXDE lemezképet és ámulva láttam, hogy milyen egyszerűen tett bele egy telepítőt is. Most ennek a témának a kapcsán is egy csomót agyaltam már és belekukkantottam különböző live-okba. Talán te eddig is tudtad, de nekem újdonság, az Ubuntu meg a Mint ubiquity névre hallgató csomagokat használ. A Deb 12 GNOME live-jából puskázva a virtuálisban éppen fent lévő ilyen rendszeremre feldobtam a calameres csomagokat és a debian-installer-launcher-t. Utóbbira kattintva elindult a telepítő (igaz hápogott, hogy nincs másik lemez), besz...s!

    Vajon, ha csinálok egy személyre szabott rendszert, arra felteszem az eredeti ISO-jában is fent lévő ilyen jellegű csomagokat és úgy készítek belőle egy live-ot, akkor ezt a live-ot indítva a személyre szabott rendszert telepíti?
    Ez most nekem egy izgalmas kérdés.

    A műgép korábbi tulajdonában lévő lemezen egy Debian 12 LXDE van olyan alkalmazásokkal (Refracta, systemback.sh, Falkon), melyek az LXDE-nek alapértelmezetten nem részei, tesztnek ez is jó lesz, fogom látni, hogy a piszkált rendszer vagy az eredeti települ-e.
    Feldobtam rá a @klt -től tanult live-task-lxde-t hozta magával fél internetet. Upsz. Erre jó lesz majd figyelni, de most még ez is belefér.
    Csináltam a Refractaval a rendszerből egy ISO-t, még így is, hogy felhízott a rendszer, csak 3,3 GB lett, nem olyan vészes.
    Az ISO-ról be tudtam bootolni. A települő rendszernek felismerhető felhasználónevet adtam és a szokásomtól eltérően automatikus bejelentkezésűre állítottam.
    És igen! A telepített rendszer bebootolt, be is jelentkezett.
    Azért vannak gondok.
    A kiindulási rendszer magyar volt, az ISO viszont angol, remélem, hogy ez az én PEBKAC-om, valahol a Refractában be lehetne ezt állítani. A telepített rendszer természetesen ettől függetlenül lehetett magyar nyelvű.
    A Falkon megvan.
    A systemback.sh hiányzik ugyan a menüből, de azért az /usr/local/bin-ben megvan csak a felhasználónál lévő része nincs meg, de ez logikus is, azt könnyen tudnám pótolni.
    A Refractaból csak a Refracta Installer van meg, a Refracta Snapshot volt azt hiszem a párja, az valahogy talán a telepítés végén a tíz csomag eltávolítása során eltűnt. Ez sem vész, a célrendszerre ez szerintem ritkán kellene.
    Elsőre így is elégedett vagyok. Egész használhatónak tűnik. Eszerint tudnék csinálni egy kedvem szerint összelegózott rendszert, melynek lementem az UEFI-s és Legacy-s teljes lemezképét, ezeket visszamásolni az UEFI-s rendszerre és ebből készíteni egy olyan live-ot, amiben van telepítő is.
    Szerencsés esetben erről a live-ról be lehetne bootolni legacy és UEFI módban egyaránt, rögtön lehetne látni, hogy az összeállítás megfelelően működik-e az adott gépen, a megfelelő IMG-t a felhasználói beállítások teljes megtartása mellett lehetne másolni a célgépre vagy lehetne kezdeményezni egy telepítést is, de valószínűleg ilyenkor a felhasználói testreszabások részben vagy egészben elvesznek, erre még ki kellene valamit találni, de szépen alakul.

    • klt kedveli ezt.

    tenkes Ugyanerről az ISO-ról bootolva majd a Refracta-val „telepítve”, azaz inkább másolva hasonló a folyamat a normál telepítőjéhez, új felhasználónév, jelszó, akár nyelv megy egyebek..., de az új felhasználó örököl „mindent” a régitől, megvan az systemback.sh, a két Refracta és a Falkon is.
    Az új rendszer bootolása az
    mdamd: No arrays found in config file or automatically
    hosszas ismételgetése miatt elhúzódik, de aztán kikeveredik belőle.
    Érdekes tapasztalások ezek.

    tenkes
    OFF
    ( A titkos fordítóprogramot a link az "en" részének "hu"-ra cserélésével aktiválhatjuk 😁 )
    ON

      tenkes
      Apa kezdődik! :-D
      Na de hol?
      Jön ez a mélyebb rendszerismeret dolog.
      Ott tartok, hogy az elkészült ISO-ról bootolva ha nem az alapértelmezettet indítom, hanem alatta Other language-t választom és ott egy TAB-ot nyomok, akkor az olaszt (azt hiszem az it_IT.UTF-8, az olasz) át tudom írni magyarra és akkor szakasztott olyan bootol, mint a kiindulási rendszerem, de ez talán nem egészen felhasználóbarát.

      Nekem az kellene, hogy az ISO eleve úgy készüljön, hogy az alapértelmezett nyelv a magyar és ha az Other...-t választom, ott meg az angol legyen az alap.
      Van egy /etc/reflactasnapshot.conf és egy /usr/lib/refractasnapshot könyvtár, utóbbiban boot_help és iso könyvár és grub.cfg.template snapshot_exclude.list snapshot_exclude.list.defaults fájl.
      A grub.cfg.template-ben van egy ilyen rész:

      menuentry "${DISTRO} (defaults) US English" {
          set gfxpayload=keep
          linux   /live/vmlinuz boot=live ${ifnames_opt} ${netconfig_opt} ${username_opt}    
          initrd  /live/initrd.img
      }
      
      menuentry "Other language (Press e to edit)" {
          set gfxpayload=keep
          linux   /live/vmlinuz boot=live ${ifnames_opt} ${netconfig_opt} ${username_opt} locales=it_IT.UTF-8 keyboard-layouts=it 
          initrd  /live/initrd.img
      }

      Arra tippelek, hogy ezt átírnám, az használható eredményt hozna számomra.

      Talán ennyiből látja a kérdező, hogy miként is megy ez az apró részlete a származtatott disztribúció készítésének egy olyan kis ember számára, mint én.
      Most rögtön még a mdamd: No arrays found in config file or automatically-t is meg kellene oldanom, ami rákeresve valami initramfs galiba, talán valamelyik opciót rosszul jelöltem be...
      [Szerk: Ez persze nem az igazi, de a célrendszeren kiadottsudo update-initramfs -u megoldotta, az lenne a jó, ha nem is jelentkezne.]
      És akkor még az is ugye itt kopogtat, ha az Installerrel szeretnék telepíteni, akkor nem az user szintjén, hanem rendszerszinten kell beállítani a háttérképet meg a menüket és akkor a telepített rendszer felhasználójánál is meglesznek (gondolom én). No, akkor ezt is kellene tudni, hogy hol tárolja a rendszer. Én a felhasználó szintjén csináltam eddig az én mókomban billentyűparancsot, akkor az is kellene, hogy ezt hogyan tudom rendszerszinten megoldani. Ha nem is végtelen, hamar hosszú történet tud ez lenni.

        csuhas32 Arra tippelek, hogy

        Jó látni a folyamatot. Az lenne az igazi ha a végeredmény egy olyan szkript lenne ami legyártja a gépre és a másik végén a felhasználóra optimalizált rendszert.
        Kezdve azzal a hardver meghatározással ami alapja a gépre optimalizált kernel elkészítésének. A kernel teteje mindig az épp aktuális Linux felszín.
        Minden aminek megvan a módszere, az automatizálható is.

          csuhas32
          OFF Nem jött be, nem vagy nem csak a /usr/lib/refractasnapshot/grub.cfg.template fájlt kell szerkeszteni, a /home/work/iso/isolinux/live.cfg ugyanolyan tartalommal jött létre mint korábban és talán ebből készül az ISO.

          Szerk: A /home/work/iso/isolinux/live.cfg szerkesztése után készített ISO kielégítő eredményt produkált, magyar lett a betöltődött live rendszer nyelve.

          Nagy Gyula Kezdve azzal a hardver meghatározással ami alapja a gépre optimalizált kernel elkészítésének

          Megvan! Nem fordítunk armhf kódot az x86 architektúrára! 🤪

            Nagy Gyula Az lenne az igazi ha a végeredmény egy olyan szkript lenne ami legyártja a gépre és a másik végén a felhasználóra optimalizált rendszert.

            A másik végén kismillió különböző felhasználó lehet, nincs olyan szkript, ami őket detektálná. Szerencsére az adott rendszerhez optimalizált felhasználók legyártása sem megoldott, mindenki azzal fekszik össze, akivel kölcsönösen megtetszenek egymásnak és nincsenek tekintettel arra, hogy sok év múlva a légyott eredményeként született egyedhez milyen rendszer illik majd. Jézus!

              klt Megvan! Nem fordítunk armhf kódot az x86 architektúrára! 🤪

              Többféle hardver van. Nekem az is jó, ha minden összeállításra van kész bináris. És persze hozzá egy teszter amellyel meg tudom nézni melyik való az adott masinkához.
              Lehet, tévedek, de a modulokból legózást jobb lehetőségnek látom. Mintha olyant is olvastam volna, hogy bizonyos korlátozások mellett binárisokból is lehet legózni vagy esetenként elég csak egy egy modult fordítani és cserélni.
              sajna csak ilyen mélységűek az ismereteim (legalábbis egyelőre) és remélem jók.

              csuhas32 A másik végén .....

              Első körben van a felhasználók (szerintem) legalább 90%-ának megfelelő választék amelyből rövid kérdés-felelet játékkal jól lehet választani. Ezután a finomabb hangolás, majd később az igény változásoknak megfeleltető átfazonírozások.
              Megcsináltam a SliTaz-zal való első rövid ismerkedésemet egy lájvban való indítással. Első közelítésben ígéretesnek látom.

                Nagy Gyula Szerintem ezzel nem segítesz a kérdezőnek semmit. Megint csak teleszemeteled a témát.
                (Még a magad gépéhez és hozzád illő rendszert sem sikerült nemhogy pár perc és néhány kérdés feltevése, de hosszú hónapok gyötrődése során sem megtalálnod. Tegnap éppen a grub.cfg fájlt nem találtad, egy Debianon nekiálltál a Grub Customizer-t futtatni. :-( )

                  csuhas32 nekiálltál a Grub Customizer-t futtatni. :-( )

                  Ez megint egy hamis ledorongolás volt. Nekem jópár felállás jól megfelel és ahogy egyre többfélével megismerkedek, úgy egyre többféle. Amit írtam, a kérdés felvetőnek is orientáció lehet. Végülis nem mondta meg, mi motiválja és Ti is ajánlottatok Neki mást is, mint egy újabb Ubi alapú disztró.
                  A grubnál pedig megálltam az első számomra kézenfekvő és gyors megoldásnál. Gyorsabb volt, mint egy fájlt megkeresni és átszerkeszteni. Amúgy, még ajánlják is, hogy ha lehet, ne szerkesszünk kézzel konfigurációs fájlokat. Használjunk erre célprogramokat. Ahogy Te is szoktad ajánlani, csak épp terminálos utasításokkal.
                  Szeretném ha leállnál a csesztetésemmel. Még akkor is, ha úgy gondolod, valamikor valamivel rászolgáltam.

                  csuhas32 Na, kérem!
                  Megkérdeztem egy AI-t, hogyan kell Ubuntu fork-ot készíteni, íme a nem pontosan idézett válasz:

                  Az Ubuntu fork készítése nem lesz bonyolult feladat, és a szükséges eszközök sem nehézkesek. Egy módosított verzióját fogjuk használni az elementaryOS csapat által fejlesztett “os” nevű eszköznek. Az alábbi lépéseket követve elkészítheted a saját Ubuntu fork-odat:

                  • 1. Repos és GPG kulcs módosítása:

                  A fejlesztés egyszerűsítése érdekében egy Launchpad PPA-t fogunk használni. Először regisztrálj a Launchpad oldalán, majd kövesd a PGP kulcs létrehozásához szükséges útmutatót. Exportáld a kulcsodat szöveges formátumban a következő paranccsal:

                  gpg --output [os-neve].key --armor --export username@email

                  Cseréld ki a fájlt a fork-od ISO-builder könyvtárában a ubuntucinnamonremix.key fájlra, majd nevezd át a ubuntucinnamonremix.list fájlt ugyanarra a névre, mint a kulcsfájl.

                  A Launchpad-en hozz létre egy PPA-t az általad forkolt Ubuntu verzió nevével. A jelenlegi LTS verzióval érdemes dolgozni. A PPA linkje a következő formátumban legyen:

                  https://launchpad.net/[felhasználóneved]/[ppa-neved]/ubuntu @BASECODENAME main

                  Természetesen cseréld ki a [felhasználóneved]-et a saját Launchpad felhasználónevedre, és a [ppa-neved]-et a PPA nevére.

                  • 2. Terraform konfiguráció:

                  A ISO builder főkönyvtárában található terraform.conf fájlban ellenőrizd az alábbi beállításokat:

                  BASECODENAME, BASEVERSION, CODENAME, VERSION és NAME.

                  NAME legyen az operációs rendszered neve, BASECODENAME és BASEVERSION pedig az Ubuntu verziók, amelyeket forkolni szeretnél.

                  CODENAME és VERSION szabadon megadhatók, de gondoskodj róla, hogy értelmesek legyenek az operációs rendszered és az elnevezési sémád szempontjából.

                  • 3. Egyedi csomagok:

                  A package-lists.calamares mappában add hozzá a saját csomagjaidat, és távolítsd el az Ubuntu Cinnamon Remix csomagokat. A desktop.list.chroot_install fájlban cseréld le az összes sort, ami tartalmazza az @XORG_HWE-t, a saját csomagjaidra.

                  A desktop.list.chroot_live fájlban csak a calamares-settings-cinnamon-remix sort cseréld le.

                  • 4. Végleges beállítások:

                  A iso-builder/etc/config/bootloaders fájlokban cseréld ki az összes “Ubuntu Cinnamon” említést az operációs rendszered nevére.

                  • 5. Az ISO létrehozása:

                  Telepítsd fel a Docker-t, mivel ezt használjuk az ISO létrehozásához.

                  Ennyi az egész! 🙂

                    klt Ugye, hogy ugye?
                    Ezért okosabb egy AI, mert tudja mit és hol keressen!

                    tenkes
                    Nekem járatlanságom okán ez még mindig eléggé bonyolultnak tűnik.

                      csuhas32 Nem vagy te olyan járatlan! Én bele sem mertem még szagolni ebbe a refraktorba... 😉

                        klt Ne viccelj már! Én, mint egyszerű asztali felhasználó nem állok rosszul, ahhoz képest, ahová szerettem volna eljutni, de azért látom, hogy a tudásom egyértelműen elmarad például a tiédtől és azokétól, akik valamilyen szegmensben hivatásosként vannak kapcsolatban a rendszerekkel, eszközökkel.
                        A Refracta nem igényel részedről bátorságot, az simán menne neked, van hozzá egyszerű grafikus előtét, de neked menne a base is (az a parancssoros változat), néhány perc alatt át tudnád tanulmányozni, módosítani még a konfigurációs fájlokat is.
                        Amit én látok laikusként: Ez is az rsync-et használja a háttérben mint a systemback.sh. Az kényelmes, hogy nem kell az fstab-ot kézzel szerkeszteni, meg hogy felrakja a GRUB-ot, de ezeket, még ha lassabban is, de más módon is meg tudom oldani.
                        A legtitokzatosabb része nekem a live létrehozása, bár tudok csinálni pendrive-ról futó telepített rendszert, amivel ez is részben kiváltható. Egy bibi van, a „normál” telepítő (egyelőre a Calamarest próbáltam) csak live rendszerről megy végig rendesen, telepített rendszer alól elindul, de valamit nyekereg a squashfs hiánya miatt és hamar elakad.
                        Ezért, ha ilyet is szeretnék a hordozható rendszerbe, jelenleg kötve vagyok a Refractahoz, annak van ehhez varázslója.
                        Talán egyszer lesz egy téma, ami taglalja, hogy hogyan lehet futó rendszerről egy ilyet létrehozni mechanikusan, akár több lépésben is. Akkor majd igyekszem jól ellesni a fortélyokat.