Amikor én kezdtem ubuntuzni még a klasszikus X11 korszak volt, a képlet elég egyszerű volt:
Ubuntu = GNOME 2
Kubuntu = KDE 3 vagy 4
Xubuntu = Xfce
Lubuntu = LXDE
A hétköznapi használatban a DE (Desktop Environment), illetve ennek magyar fordításaként használt asztali környezet kifejezés fedte nagyjából azt, amivel az ember a fiókjába bejelentkezve szembe találta magát.
Aztán úgy 2011 környékén az Ubuntuban alapértelmezett lett a Unity.
Egy témában írtam a kérdezőnek, hogy az Ubuntu alapértelmezett asztali környezete most már a Unity.
Nem kellett sokat várnom a hozzászólásra, emlékeim szerint valamelyik nálamnál sokkal nagyobb tudású ubuntus hölgy gyorsan kijavított:
Az Unity az nem asztali környezet (DE), inkább csak felhasználói felületnek nevezhetjük, azt már nem tudom, hogyan magyarázta, de valami olyasmi a lényege, kicsit szigorúbb szakmai szemmel nézve nincs saját WM-je (ablakkezelő), a
Unity = shell + integráció a GNOME fölött.
Itt kezdett foglalkoztatni az, hogy tulajdonképp, lehet, hogy az nem is egy jó meghatározás arra, hogy amit bejelentkezéskor választok, az a DE.
És a fent említett felhasználó felület szituáció tulajdonképp a mai Ubuntura is igaz. Az Ubuntu 2017-ben elengedte a Unity-t, kikerült a fősodorból és újra GNOME alapon van az Ubuntu alapértelmezett asztali környezete. A neve Ubuntu, azonban igazából egy GNOME 3, de nem „tisztán”, hanem tartalmazza a Yaru témát és saját ubuntus kiegészítőket (szigorú értelemben ezt sem nevezhetjük DE-nek, mert nincs saját shell-je, gnome-shell-t használ).
Van itt még más is.
Ugyanazt a sudo apt install ubuntu-desktop parancsot kiadva teljesen más települt 2008-ban, 2012-ben az akkor aktuális és települ a mai rendszerünkre.
Miért? Mert ez a parancs gyakorlatilag nem csinál mást, mint az éppen aktuális rendszerben megadott függőségeket hívja meg egy teljes felhasználói élményt nyújtó felhasználói környezet telepítéséhez, ami nem csak egy DE, hanem egy előkonfigurált felhasználói környezet.
A végeredmény mindig tulajdonképp egy szakasztott olyan környezet, amit az aktuális alapértemezett Ubuntu lemezképből írott telepítőből történő telepítés után kaptunk volna.
És kapaszkodj meg, természetesen ez áll a sudo apt install-lubuntu-desktop parancsra is.
Nagyon sokáig egy LXDE alapú végeredményt kaptunk erre, ha ma kiadod, akkor viszont egy LXQt-n alapuló végeredmény kerül elő, teljesen más a fájlkezelő és a többi alkalmazás is, mint korábban.
Szóval néha annak is komoly jelentősége van, hogy melyik *buntut használjuk, ezt is érdemes lehet jelezni, ha amúgy külön a környezetet nem jelöljük.
Lubuntu 16.04 vagy Lubuntu 22.04 nagyon nem mindegy.
Hogyan lehetne a különbözőségeket egy picit valahogy hétköznapi szemmel is értelmezhetően megfogni azzal kapcsolatban, hogy a DE valahol igazából egy picit mást takar, mint amit egyszerű felhasználóként elsőre gondolnánk?
Tudjátok mit? Csináltam egy tesztet.
Régen volt Ubuntu minimal.iso vagy valami ilyesmi, ma már ez sincs, szóval fogtam egy 24.03 live-Server lemezképet és feldobtam virtuálisba egy szervert.
Minimal telepítést kértem és én be nem jelöltem semmit a választható összetevők közül.
A telepített rendszer sikerrel elindult, természetesen itt grafikus felület nincs, egy Tty fogadott, ahol be tudtam jelentkezni.
Telepített méret 5,1 GB.
Csináltam egysudo apt update && sudo apt upgrade-t, kiadtam egy sudo apt purge snapd-et és egy sudo apt autoremove-t.
Újraindítás után a foglalt méret 5 GB, de ebből 2972 M a /swapimage mérete (tehát igazából a rendszer alig valamivel több mint 2GB, nem tűnik soknak).
A rendszer elég gyors. :-)
Leállítottam a gépet és ezt az állapotot elmentettem, ez lesz a kiindulásunk.
A sudo apt install --no-install-recommends xorg xfce4 lightdm
parancsra 360 MB helyett kért még magának a lemezből a rendszer.
Újraindítás után ugyan nem volt grafikus képernyő, de be tudtam így is jelentkezni ésstartx-re megkaptam az Xfce asztalt.
sudo apt install lightdm-gtk-greeter dbus-x11 még 22 MB-ot elfoglalt.
Újraindítás után immár volt LightDM, azaz bejelentkezési képernyő és bejelentkezve egy „szép” Xfce asztal.
Foglaltság 5,4 GB
Ha azt veszem definíciónak, hogy a DE az, amivel a felhasználó akkor találkozik, amikor a grafikus felületen bejelentkezik, akkor ez egy Xfce DE (Ubuntun).
Gyors, az biztos, de nincs rajta sok „felesleges” dolog, úgy mint például böngésző, hangeszköz, grafikus felületen futó hálózatkezelő. Azért ha neked ez kerülne így a laptopodra, hááát. Hol tudnál te itt WiFi-hálózatra csatlakozni, hogy legalább egy böngészőt feltelepíts és segítséget kérj?! Nagy felhasználói élmény lenne! :-)
Ez a rész lezárva.
Vissza a kiinduláshoz.
Hasonlítsuk össze ezt egy szintén ugyanerre az alapra települő, kiinduló meghatározasunk szerint szintén Xfce DE-vel!
sudo apt install xubuntu-desktop
3702 MB helyet kér.
Itt aztán már jön kismillió kutyafüle, természetesen a Snap is.
A végeredményt tekintve itt is van bejelentkezési képernyő, ahol be tudok jelentkezni és meg is jelenik az Xfce asztal, szóval a pongyola definíció szerint akkor ez is egy Xfce DE (Ubuntun).
Mégis kicsit másképp néz ki mint az előző, van a rendszernek hangja, van grafikus felületen hálózatkezelő, van böngésző,... Picit más.
Foglaltság: 9,3 GB
Annyira nem egyezik meg mint amennyire vártam egy Xubuntu.iso-ból írt telepítővel telepített rendszerrel, de ez már sokkal használhatóbb, menedzselhetőbb egy hétköznapi ember számára is.
Talán sikerült érzékeltetnem, hogy miért is gondolom azt, hogy azért nem mindegy, mit értünk pontosan a Desktop Environment (asztali környezet) definíciója alatt.
Szerintem érdemes leginkább különböző disztribúciók által előrecsomagolt változatokban gondolkodni és az asztali avagy felhasználói környezettel együtt a disztribúciót is megnevezni, akkor elég pontos adatot adunk meg a másik számára és legtöbbször úgy is ilyen rendszereket telepítünk.
Valahogy így képzelem ezt el:
Ubuntu (Ubuntu környezettel)
Debian GNOME
Fedora GNOME
Xubuntu
Debian Xfce
Linux Mint Xfce
Linux Mint Cinnamon (alapértelmezett)
LMDE [Itt egyelőre csak Cinnamon van, úgyhogy nem kell mást megadni. :-)]
Ubuntu Cinnamon
Debian Cinnamon
...
Amennyiben bizonytalanok vagyunk, hogy amit mi használunk, az szigorú szakmai szemmel most nevezhető-e DE-nek vagy sem, akkor jobban járunk, ha csak környezetet írunk, így okosabbnak tűnhetünk. :-)
Az jó ráadásul akár X11, akár Wayland alá vagyunk bejelentkezve, mert normálisan lehet, hogy erről sincs fogalmunk se, majd az okosok erre is rákérdeznek.
Mindezt összehorda Csuháska Linux Mint 22.2 Cinnamon környezet alól (ami amúgy DE és még X11 alól gyűri).
