majteeTémához csak részben illik, de folytatom: amikor Linux még gyerekcipőben tipegett, lelkes PC pörgetők mindenáron többet akartak kihozni a prociból, mint amire gyártották. Emelték a tápot, órajelet, szigeteltek procilábat, Abit tuningalaplapot vettek, telepakolták a gépet ventillátorokkal, és boldogan játszottak a fürge géppel, amig szegény proci nem sült halálra. Akik "csak használták" a gépet, beérték a gyári beállításokkal. Szerencsére ez a módi kiment a divatból. Helyette bejött a sokat vitatott "rendszercsicsázás", ami Linuxnál is tapasztalható. Forgó kocka, Unity, látványos effektusok nélkül is lehet irodai, grafikai, multimédiás célra használni, és uram bocsá' játékra is. Mindezt grafikus felületen is tudja, nem kell okvetlenül terminálból kezelni. Persze aki szereti a látványos effekteket, izmos gépe bírja szusszal (proci/RAM/videokártya), plusz van sok ideje mindezt összehozni, nem kell szégyenkeznie, a Linux is versenyképes, és évente kétszer újra lehet gombolni. Intelnek éppúgy üzlet a pingvin, mint a fagyott ablak, fontos, hogy vegyék/vigyék a vasat!
Nem könnyű PC-re operációs rendszert készíteni. Ellentétben a Mac gépekkel, itt kismillió féle hardverelem létezik, boldog boldogtalan gyárt gyártat. A problémákat winék elintézik azzal, tessék keresni drivereket, aztán települ (vagy nem). Linuxnál valamivel egyszerűbb a helyzet, alapesetben a telepítő gépünk minden elemét felismeri. Ha nagyon öreg, vagy éppen nagyon fiatal a gép valamelyik eleme, vagy a gyártó szabadalmi oltalom alá vonta a drivert is, akkor lehet molyolni, keresgélni.