Nagy Gyula Azt mondták, a Lubuntu fejlesztési vonal halódik.
Ezt ki mondta? Téves információ. Nézz már rá a honlapjukra!
És mi volt vele a tapasztalatod? A vélt halódás miatt nem felelt meg?
Linux Toshiba A10-re
- Szerkesztve
Nagy Gyula Vagy ezzel befejezettnek nyilvánítjuk a kísérletet?
Ami most létrejött jelenség, mennyire egyezik meg azzal, ami a panaszt okozza?
Nagy Gyula egy logikai egységben vannak a valóságomban.
Elméletileg nincs is különbség az elmélet és a gyakorlat között. Gyakorlatilag viszont....
gytoth Ezt ki mondta? Téves információ.
Csak annyi van meg nekem (viszakereshető), hogy a fórumtársak mondták. Azt is, hogy közben a projekt nevét is megváltoztatták. Vagy talán nyitottak mellé egy párhuzamos vonalat. Amikor kipróbáltam, még magával aa linuxxal is jobban küszködtem, mint most. Emellett volt az, hogy a Gnome után az új felület újabb nehézséget okozott. Ezután volt egy időszak amikor visszamentem az XP-hez. Aztán megint vissza a gnome felületes Linuxhoz. Ezen belül a magyarítottsága miatt az Ubuntuhoz. Aztán a fórumtársak mondták, jobb lenne upgradelni. Az új ubuntuhoz pedig már kevésnek bizonyult a Masinkám. Így lett könnyebb verzióként a Xubuntu.
klt Ami most létrejött jelenség, mennyire egyezik meg azzal, ami a panaszt okozza?
Nagyon jól. A használhatatlanságig való belassulás. Ez általában úgy, hogy nem minden válik használhatatlanná.
OFF:
klt Elméletileg nincs is különbség az elmélet és a gyakorlat között. Gyakorlatilag viszont....
Ez már az a terület ami miatt megszóltak. Az elmélet és a gyakorlat akkor nem egyezik, ha demagóg ((célirányosan) hamis) a konstrukció. Ha a rendszert hátsó szándékok megvalósulására működtetik. Sok jele van annak ha ilyen a rendszer.
ON:
- Szerkesztve
Nagy Gyula "Ha jól működik akkor max, egy átlapozásnyi időre szabad megtorpannia a rendszernek. Kevesebbre, mint amikor a fájlrendszerből olvasunk be valamit."
Khm...
Átlapozás akkor van, ha memória egyik lapja helyett egy másikat tolsz a processzor címbusza elé.
Itt viszont - lepődj meg! - filerendszer-olvasás történik: megcímezzük a háttértáron az adott memóriablokk másolatát, beolvassuk az op.memóriába, rálapozunk. Ráadásul duplán, mert előbb helyet kell csinálni a memóriában, kiírni lemezre az ott levő tartalmat, csak azután lehet behozni egy mentettet. Jó, ez SSD-nél picit gyorsabban megy, mint mechanikus HDD-nél. De akkor is háttértár-művelet, az IO buszon pöckölünk ide-oda adatokat.
- Szerkesztve
Nagy Gyula Érdemes lenne meglátnod, hogy van amiben nagy tudásom van. Legalábbis, a Tiednél nagyobb
Ez bizonyára így van, lehet, hogy nem is valamiben, hanem sok mindenben. Én kénytelen vagyok a saját tudásszintemmel elvegetálni, ám mégis az a helyzet, hogy a kezem alatt lévő gépek a számomra megfelelő módon működnek, a tiéd viszont nem így tesz, már a 436. hozzászólás születik ebben az ügyben.
Te szeretsz agyalni én inkább kipróbálni és a tapasztalatok alapján valószínűsíteni az elméleti hátteret.
Másképp működünk.
A géped *buntu 16.04-gyel és 2 GB RAM-mal, merevlemezzel jól ment, most 4 GB RAM-mal, SSD-vel és Xubuntu 22.04-gyel ledöbben, lefagy.
Végre a memtest lefutott, eredmény: az rendben.
Gyanúsított: Snap és Snap Firefox.
Már rég kipróbáltam volna minimum egy Snap-mentes Firefoxot, de tutira feldobtam volna egy Debian 12 Xfce-t a Xubuntu mellé és kipróbáltam volna, azzal hogyan működik.
Az én tapasztalataim azt mondatják velem, hogy a mai minimum a 8 GB RAM, i5-ös processzor, 240 GB SSD. Egy ilyenen bármelyik rendszer szépen elfut alapfelhasználásra. Alatta már előfordulhatnak kompromisszumok.
Ennek némileg ellentmondani látszik, hogy például anyukámnak még jól megy a gépe 4 GB RAM-mal és Xubuntu 22.04-gyel. De ha közelebbről megnézed, abban a gépben i3-as a processzor és leginkább egyalkalmazásosan használja, valamint szükség esetén van lehetőség a RAM bővítésére is, szóval ebből kiragadni, hogy 4 GB RAM-mal is jól használható magában hamis lehet a te gépedre és esetedre.
Vegyük a te gépedet. Lehet ezt a gépet viszonylag normálisan használni? Ez sok mindentől függhet. Milyen rendszer van rajta, hogy van az összerakva, hogyan van használva (ki használja).
A konfiguráció valójában szerintem a hardver + szoftver + felhasználó összessége.
Egy adott felhasználó az egyenletben általában nagyjából állandónak tekinthető, tehát szerintem mindig azt a hardver és szoftver összeállítást kell megtalálnunk, ami az adott felhasználóhoz illeszkedik.
Lehet például, hogy valaki más a te gépedet jól tudná használni, mondjuk egy másik szoftverrel, neked viszont jó lenne egy másik (erősebb gép) ugyanezzel a szoftverrel, vagy esetleg megfelelne ugyanez a gép egy másik szoftverrel.
Utóbbi esetben a hardvert (Toshiba A10) és a felhasználót (Nagy Gyula) itt állandónak vehetjük, akkor muszáj a szoftvert változtatni, a kérdés, hogy lehet-e olyan mértékben, hogy a végén kijöjjön az érzeted szerint jól működő konfiguráció.
A másik szoftver természetesen sok mindent takarhat. Lehet hogy az is elég, ha a snap Firefoxot lecseréled egy snap-mentes böngészőre, de az is lehet, hogy az egész rendszert le kell cserélned egy snap mentesre és akkor jó lesz. Vagy nem. Előfordul az is, egy adott hardverre nem létezik az a szoftver-összeállítás, amit egy adott felhasználó számára kielégítő használatot eredményezne. Ilyen esetben érdemes az adott felhasználónak keresni egy hozzá passzoló másik hardver és szoftver-összeállítást.
a mester Khm...
Bele lehet kötni a megfogalmazásba, de érdemes? Részletesebben az van, hogy a swap egy puffer a fájlrendszer és az operatív memória között. Egy automatizmus megpróbálja kitalálni, hogy mi fog következni és ehhez előolvas a fájlrendszerből. Ha másra van szükség, akkor a rendszer a fájlrendszerből a memóriába olvas. A fizikailag véges operatív memóriából pedig szintén valószínűségi alapon valamilyen koncepció szerint átpakol a swap-ba és vélelmezett igény szerint beolvas (lapoz) az operatív memóriába. Csuhás fórumtársunk javaslata alapján állítottuk át, hogy mekkora operatív memória foglaltság mellett lássa úgy, hogy memória felszabadításra van szükség.
A hogyan csinálja, gyakorlati kérdés. A mit csináljon az filozófiai (elvi). Elvileg azt kellene JÓL csinálnia amit mondtam.
csuhas32 Ez bizonyára így van, lehet, hogy ....
Sok jóságot tartalmazó eszmefuttatás. Jelenleg még általános hiba, hogy kihagyják a környezetet a képletből. Azt a VÁLTOZTATGATOTT környezetet amit nem tudunk változtatni, amihez alkalmazkodnunk kell. És ez a környezet messze túlmutatva a számítástechnikán is, DEMAGÓG. Hátsó célok megvalósulására működtetett (pfúj, már megint konteós vagyok).
Jó lehetőségeket mondtatok. Egyelőre megpróbálkozok azzal, hogy a segítségetekkel ezt a Xubuntut javítsam fel.
Ha a külső változtatások (frissítések) nem hozzák meg a remélt eredményt, akkor a snap és a böngésző következik a listámon.
Nagy Gyula Jelenleg még általános hiba, hogy kihagyják a környezetet a képletből
A környezet folyamatos változása benne lehet a képletben. Én harminc éve úgy tapasztalom, hogy a hardverigény folyton nő, vagyis olyan gépet érdemes valakinek adni, ami a jelenlegi igények kiszolgálása felett van egy kicsit, vagy minimum kiszolgálja a jelenlegi igényeket, de tartalmazza a későbbiekben történő egyszerű bővítés lehetőségét.
Magyarul: A proci legyen jó, azt nem tudod bővíteni, cserélni meg nem érdemes, mert az nagyon drága.
A RAM ma legyen minimum 8 GB (de ha csak 4 GB van benne, akkor is): könnyen lehessen bővíteni 16 GB-ra.
Az SSD legyen 240 GB, ha kinövik, tudunk bele könnyen nagyobbat tenni, vagy legyen lehetőség az SSD mellé egy nagy kapacitású merevlemezt betenni adattárolásra.
A többit a felhasználó ismeretében tudjuk meghatározni.
- Szerkesztve
Nagy Gyula
Van egy mar-mar elfeledett teszt alkalmazas(script) a geekbench.
https://www.geekbench.com/download/
Letolt, kicsomagol, terminalt nyit a megnyitott fajlban
sudo ./geekbench_x86_64
Gyengebb gepen sokaig tart a teszt folyamat(kb, 15-20 perc)
A vegen mutat egy URL-t. (Valami ilyesmit)
https://browser.geekbench.com/v6/cpu/3788094/claim?key=133417
A bongeszo cimsoraba masolva nezheto meg az eredmeny.
A kapott eredmenyek (Single-Core, Multi-Core) az i3-8100-as CPU 1000-es ertekehez viszonyithatoak.
Nagy Gyula "A hogyan csinálja, gyakorlati kérdés."
És GYAKORLATILAG sokkal lassabb a lapozásnál, mert lemezművelet, te meg ELMÉLETILEG állítod, hogy nem lassabb, mint egy lapozás.
Szavakat lehet írkálni egymás mögé, de ez a fizikára nincs kihatással.
Nagy Gyula a snap és a böngésző következik a listámon.
Ez jó terv, akár be is válhat!
@lala2 anyukájának van egy a tiédhez hasonló gépe (bár az nem Toshiba), 4 GB RAM, DualCore processzor, az SSD helyett ott még lassú merevlemez van, viszont a rendszer a Linux Mint (vagyis nincs Snap), a felület pedig a tiedénél még talán erőforrás-igényesebb Cinnamon és ők elvannak vele.
(Én Debian 12 Xfce-t már rég tettem volna Xubuntu 22.04 mellé, de ha a Debian nekem sok lenne és a fentit próbálnám megközelíteni, de ragaszkodnék a már valamennyire megszokott Xfce-hez, akkor egy Linux Mint Xfce-t. Teljesen jól magyarított meg minden. De ez lehet, hogy még mindig nem te lennél, hanem én.)
Én a Xubuntu snap-mentesítését mint irányt elfogadva sem gatyáznék.
Készítenék egy rendszer-visszaállítási pontot, aztán hajrá!
Mit lehet veszteni? Legfeljebb jól használható lesz a gép! Ha nem jön be, még mindig vissza lehet állni a mentési pontra.
De megeshet, hogy ez a fajta habitus sem stimmel hozzád.
csuhas32 Én harminc éve úgy tapasztalom, hogy ..... .
A tapasztalataink valójában, ÉRTELMEZÉSEK. Az adatokból értelmezéssel lesznek információk. Van amikor átértelmezéssel változik az is ami a szemünk előtt előtt van. Így változik például egy ágacska (bot) sáskává.
Jó tapasztalat, hogy folyamatosan nő a hardver igény. A miértjére van központi válsz amely a felszínen valamennyire igaz. Ezt is pedzegettem már. Úgy, hogy feltűnő aránytalanságot látok a gép igény növekedés javára. Első közelítésben úgy, hogy üzleti érdeket beteljesítően végzik a változtatást.
Volt szó arról, hogy miért réteg szoftverek a szabad kategóriájú szoftverek.
Szerinted ha a szabad szoftvereket ahogy mondják, a felhasználói igényekre optimalizáltan fejlesztenék, akkor lenne fikarcnyi esélyük a piacon az üzleti rendszereknek?
A felhasználói szempontból rossz, a szabad és üzleti szoftverekben nagyon hasonló megoldások mondjuk úgy, erősen valószínűsítik, hogy (felső szinten) mindegyiknek ugyanaz a gazdája. Ez szintén vastagon túl mutat a számítástechnikán (tudom, pfúj konteós vagyok).
a mester Szavakat lehet írkálni egymás mögé, de ez a fizikára nincs kihatással.
Én megtanultam fogalmazni, Neked érdemes lenne megtanulnod jól értelmezni.
Leírtam, hogy a swap (elméletileg) az operatív memória és a fájlrendszer közötti puffer. Az ebből való adat elérés (lapozásos technológiával) gyorsabb, mint a fájlrendszer részből. A többi a működtetése az operatív memória és a fájlrendszer oldaláról (nézve).
a mester Ha swapolni kell, az a rendszer túlélését szolgálja, nem pedig
Anno ezt nekünk úgy tanították ahogy mondtam és egyben ez az értelme. Swap nélkül is megoldható a rendszer összeomlásának elkerülése. Csak gyorsabb ki és vissza lapozni, mint eldobni (a fontosakat fájlba menteni) és utána a fájlrendszerből építeni vissza.
csuhas32 De megeshet, hogy ez a fajta habitus sem stimmel hozzád.
Még bizonytalan vagyok abban, hogyan tudok kis munkával változtatni úgy, hogy ne veszítsek semmit és ha nem jött be a próba akkor szintén nem túl nagy munkával vissza tudjam csinálni. Emellett van a kényelmetlenség és a gazdaságosság közötti kompromisszum. Mikor elégelem meg, hogy lassúbb és időnként (ha beüt a krack) újra kell indítanom. Első körben a böngészőt. A tudás élet érték, ezért örülök minden tudásnak. Az itt elért, megkapott tudásnak is. Lehet, nem (mindig) látszik, de nagyra tartom.
tenkes Egy DDR2 memória sebessége kb. 6 GB/s, egy SATA III (amin a háttértár lóg) port meg max 600 Mb/s. Ahogy mondod. Ez van.
"Csak" itt fix memória méret mellett a fájlrendszerből és a swap-ból való elérés közötti sebességkülönbségről van szó.
A fájlrendszer és a swap ugyanazon az eszközön van, ami ugyanazon a porton csatlakozik a géphez. Pont ugyanannyi az elérhető olvasási és írási sebesség, elérési idő mindkét esetben. Ezen a felhasználás célja sem változtat.
Nagy Gyula Még bizonytalan vagyok abban, hogyan tudok kis munkával változtatni úgy, hogy ne veszítsek semmit és ha nem jött be a próba akkor szintén nem túl nagy munkával vissza tudjam csinálni.
Rendszermentés és -visszaállítás. Ez az első aminek a használatát érdemes elsajátítani és begyakorolni. Timeshift, Systemback, systemback.sh.
Nagy Gyula Az elmélet és a gyakorlat akkor nem egyezik, ha
Ó drága kenyér! Murphy törvényieből idéztem egyet, de már meg is bántam 
Nagy Gyula Ezen belül a magyarítottsága miatt az Ubuntuhoz.
Azt azért nézted, hogy mennyivel magyarabb az Ubuntu, mint a Linux Mint? Vagy az én kedvencem, a Debian?
De az előrelépés lesz mindenképp, ha kipróbálasz valami MÁST, mint ami eddig nem vált be (teljesen).
- Szerkesztve
tenkes Pont ugyanannyi az elérhető olvasási és írási sebesség, elérési idő mindkét esetben.
Ez az ami nem igaz. Az átvitel nem csupán a portból, ennek sebességéből áll. Fájlrendszer esetében először le kell kérdezni a fájl helyét a FAT-ból. Aztán át kell pozicionálni a fejet (sddnél nincs fizikai fej, de logikailag ugyanaz) a fájhoz. Általában az egész fájlt be kell olvasni, majd kikeresni belőle azt a részt ami kell. A lapozó technológiánál regisztrált, hogy egy szekvenciális állományban melyik szegmensben (szegmensekben) van ami kell és ezt egy művelettel átmásolják az operatív memóriába. Egyszer használva a lassú buszrendszert. És még nem vettem számításba a fájlrendszerben levő fragmentáltságot ami tovább növeli az elérési időt.
Nagy vonalakban ennyi.
csuhas32 Rendszermentés és -visszaállítás.
A timeshift a Te ajánlásodra fut a gépemen. 
klt Azt azért nézted, hogy mennyivel magyarabb az Ubuntu,
Évekkel ezelőtt. De nyilván, változhat a helyzet.
Murpy nevével jelzetten is jó igazságok vannak közkézen. Persze az is igaz, hogy az igazságok is filozófiai alapon csináltak. Példul, Döbrögi igazsága is működik ameddig megvan hozzá az akarat és a feltételei.