Debian 12 konfigurálása

Nagy Gyula Mintha egy beteg szamárnak beszélnék, akinél beakadt a tű.

Tegnap helikopternek tituláltál, ma beteg szamárnak. Karácsony van, látom igyekszel, minden nap kapok tőled valami kedveset, mert próbálok neked erőmön felül segíteni.

Nagy Gyula Miért cseszi a csőröd, hogy van root felhasználó?

Ez megint téves. Nem cseszi a csőröm, hogy van root felhasználó, minden Linuxon van ilyen.
Ubuntun és Linux Minten azt szoktuk meg, hogy nem a root felhasználóval adminisztrálunk, a normál felhasználónkat a sudo segítségével ruházzuk fel root jogosultsággal az adminisztrálási feladatok elvégzésének idejére.
A Debian lehetőséget kínál nekünk arra, hogy a hagyományos módon a root felhasználónak adjunk jelszót, így a normál felhasználónk csak felhasználó lesz, nem tud sudo-val emelt jogot szerezni. Így is jó, ezt is meg lehet tanulni, így is lehet használni a rendszert.
A systemback.sh is a sudo-s beállításhoz van elkészítve, ha úgy telepítek egy Debiant, hogy legyen a rootnak jelszava, akkor systemback.sh-t az útmutatója alapján „telepítve” nem jelent meg az ikonja a menüben, bár azt ki tudom varázsolni a panelre, de ha a felhasználóval rákattintva indítanám, akkor kéri a felhasználó sudo-hoz tartozó jelszavát, ami ugye nincs.
Bár egy ilyen „sudo nélküli felhasználó”-s telepítés esetén is tudnám használni tökéletesen parancssorból a systemback.sh-t, de mivel amúgy is a sudo-s kialakítású telepítéshez vagyok szokva és ott ez is jobban működik, így idegen felhasználónak is könnyen használhatóra be tudom állítani a rendszert még úgy is, hogy a systemback.sh-t használja.
Root jelszavas telepítés esetén gond van, ha a felhasználó sudo-zni akar, ezt elhárítani nehezebb, mintha sudo-zós telepítésnél a rootnak valamiért mégis jelszót kellene adni, ott az csak ennyi:

sudo su
passwd root

Minden egy irányba mutat, így könnyű volt meghoznom a döntésemet, érdemesebb a sudo-zós beállításnál maradnom.

Még egyszer: root felhasználó van akkor is, ha van a root-nak jelszava és azzal adminisztrálsz és akkor is, ha rootnak nincs jelszava, hanem a normál felhasználódnak sudo-val szerzel jogot az adminisztráláshoz.

Nagy Gyula A gond az, hogy egy (bővülő) "bűnlajstromot" ismételget. Tegye fel a kezét az, aki ezért, vagy azért (okokból kifolyólag) nem hibázott...
Újra és újra számonkérően mondja, hogy csináljam meg amiket már megcsináltam.
...
Hálás vagyok Neki is a segítségére, de én is, és a többiek is jobban járnának ha elmaradna a kísérő szósz.

Fogalmam nincs, ki lehet ez a név nélküli ördögfajzat. :-D
Szép sorban leírok most neked valamit:
A dolog lényege a rendszermentés és -visszaállítás használata lenne bármilyen rendszeren.
Ehhez először is kell egy hibátlanul működő rendszer, melyről érdemes rendszer-visszaállítási pontot készíteni.
– A Xubuntu, amin fent van a Snap és a böngészésre egy tömörített fájlból kicsomagolt Firefox használható, szerintem nem az, hiszen ez a Firefox nem frissül. Le kellene kapni róla a Snap-et, beállítani a Debian csomagos Firefox tárolóját, feltelepíteni belőle a Firefoxot, majd beállítani, hogy a rendszer ezt tekintse alapértelmezett böngészőnek.
– A Mint rögtön a telepítés után az volt, de nem készítettél róla megfelelő módon visszaállítási pontot, elrontottad, segítettünk visszacsinálni, talán most olyan, hogy érdemes lenne róla visszaállítási pontot készíteni.
– Belecsaptál a Debianba is. Az első hozzászólásod: Gondjaim vannak. Belenyúlsz a sudoers dolgokba. Problémák a Thunar root-ként való indításával... Ez sem olyan, amiről érdemes visszaállítási pontot készíteni.
Ezért írom azt, hogy csinálj egy újratelepítést, csinálj róla olyan visszaállítási pontot, amiben benne vannak minimum a felhasználói adatfájlok. Csináld meg újra azokat a telepítéseket, beállításokat, amik egyszer már sikerültek és készíts újabb visszaállítási pontot.

Ez szabadságot adna a kezedbe, ha a további próbálkozásaid során valami hiba lép fel, mindegy mi az, a válasz minden hibára ugyanaz: állítsd vissza a rendszert oda, ahol még biztosan jó volt.
Nem azzal kell foglalkoznod, hogy a váratlanul előkerült hibát elhárítsd, a rendszert megjavítsd, ehelyett a fórumba felteendő kérdésed arra változik, hogy ezt vagy azt szeretném előidézni a rendszeremen, hogyan tudom megtenni?
Csak a jót tanulod.
Én is hibázom. Csak van hová visszaállítani a rendszerem.

Két környezetet is próbálgathatsz természetesen egymás mellett párhuzamosan egy rendszeren.
Legyen ez mondjuk az Xfce és a GNOME.
Azt kell eldöntened, hogy melyik környezettel szeretnél adminisztrálni, a telepítés után ebbe jelentkezel be és lehetőleg csak az ahhoz a környezethez tartozó alkalmazásokkal végzed a rendszered adminisztrálását. Ezt az admin fiókot csak ezzel a környezettel használod.
Létrehozol egy másik fiókot is, abba jelentkezel be a másik környezettel. A második fiókkal és az ahhoz a felülethez tartozó alkalmazásokkal nem adminisztrálod a rendszert. Így valószínűleg nem lesz kavarodás, szépen fog működni a rendszer.

Nagy Gyula Egyebek is elmennek a füle mellett. Többek között az, hogy ezeket a rendszereket (a két gépen) a kizárólagos használatomra, beleértve a kísérletezgető tanulást is, készítettem.

Mert nincs különbség a kettő között. Először mindenképp telepítünk, tehát lesz egy admin fiókunk. Ezzel adminisztráljuk a gépet, telepítjük a további programokat, létrehozzuk a rendszer-visszaállítási pontokat. Ez mindig ugyanaz.
Hogy kell-e tovább lépnünk, azt a szituáció adja meg:
– Ha több környezetet is akarunk a magunk gépén, akkor létrehozunk egy másik felhasználót és a másik környezetet azzal használjuk.
–Amennyiben szeretjük úgy használni a rendszert, mint @klt, akkor létrehozunk egy másik korlátozott jogú fiókot, az idő nagy részében abban tevékenykedünk, az adminisztrálás idejére átlépünk az admin fiókba.
– Ugyanez a helyzet, ha másnak telepítünk egy rendszert, ott klasszikusan ezt az admin jogú fiókot engedjük át a gép felhasználójának. De lehet azt is, hogy neki egy másik fiókot hozunk létre, a mi fiókunk, mondjuk egy ismerős esetében megmarad nekünk, sőt esetleg akadhat olyan szélsőséges eset is, hogy ő a fiókjában nem is kap rendszergazdai jogot. Az admin fiókból mi adminisztrálunk.

Nagy Gyula Hogyan tudok egy mentést archiválni, hogy ne törölje a Timeshift? Mert, a Mintnél ez történt.

Telepítettem néhány alkalmazást egyesével, minden lépés előtt, csináltam egy visszaállítási pontot.
Még megvan a reggeli pontom is.

Nálad biztos be volt kapcsolva valamilyen ütemezés és amikor elérte a megőrzendő pontok száma az ott megadott értéket, akkor az új készültekor a legkorábbi automatikusan törlődött.
Mindent gyakorolni kell. Most már ez is megfejtve, szerintem innen már fog ez menni neked.

Na, tényleg kíváncsivá tettél.
Feltettem egy Debian 12 netinstall segítségével egy alap Debiant. A taskselben még a system utilities -t is kinyomtam, tehát egy parancssort kaptam csak.
Feltettem rá: gdm3 gnome-terminal gnome-online-accounts nautilus gnome-keyring.
Gnome alatt egyszer ledobott, de újra megadtam, és utána jó volt, és csatolta.
Feltettem még: xfce4 thunar xfce4-screenshooter
ÉS a képek tanúsága szerint megy.
VAlamit elkutyulhattál, tehát a műveleteidet kell visszacsinálgatni, amig jó nem lesz, és kevesebbet variálni. Illetve ha mégis variálsz, utána csekkolni lépésenként, hogy mi rontja el. Más módon nem tudod leszűkíteni, hogy mi kever be, és visz az erdőbe..

Silent_Bob "Néhány esetben a sudo teljesen felváltotta a superuser bejelentkezését az adminisztratív feladatokhoz, leginkább a Linux-disztribúciókban, pl. a Fedora vagy Ubuntu rendszereknél, s ugyancsak megjelenik a macOS-ben is."

Ezért én inkább maradok a saját véleményemnél: ubuntus hülyeség.

BÚÉK!